EUpályázat

Környezettudatos és energiatakarékos felújítások okosan. A Verlag Dashöfer Szakkiadó 2010. november 17-én Építőipari Szakmai Napot rendez Budapesten.

A konferencia célja, hogy szakmai és financiális téren egyaránt konkrét, gyakorlati segítséget nyújtson az építőiparban dolgozó kis- és középvállalkozások, önkormányzatok számára.

Előadóink témái között szerepelnek az építőipar talpra állítását érintő állami célkitűzések; a környezettudatos felújítások legfontosabb irányai és tapasztalatai, az építőipari vállalkozások pályázati, pénzügyi lehetőségei, a lánctartozások megszüntetését célzó törekvések.

A Szakmai Nap végén közös vacsora lesz nyereményjátékkal.

További információ: http://konferencia.dashofer.hu/, illetve a seminar@dashofer.hu e-mail címen, vagy a 428-3887 telefonszámon.

Ismerje meg a Közbeszerzési Törvény 2010. szeptember 15-étől és október 30-ától hatályba lépett módosításait Dr. Deli Betty tolmácsolásában!

A közbeszerzési szabályozás összetett, bonyolult, néha az átláthatatlanság érzését kelti, nem véletlen, hogy ma már egyre több ajánlatkérő és ajánlattevő fordít gondot arra, hogy akár saját szakembereket képezzen, akár megfelelő hozzáértéssel, szakértelemmel rendelkező külső szakértőket, tanácsadókat alkalmazzon.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010-ben is számos alkalommal módosult. A legnagyobb terjedelmű módosítás 2010. szeptember 15-étől lépett hatályba, és alapjaiban változtatta meg mind a közbeszerzési ajánlatkérők, mind az ajánlattevők jogait és kötelezettségeit!

Tematikus, átlátható szerkezetű kiadványunk célja éppen az, hogy mind a klasszikus ajánlatkérők, mind az ajánlattevők vonatkozásában a napi munkavégzésben felmerülő kérdésekre adjon választ, és hasznos gyakorlati módszereken keresztül tegye „felhasználóbaráttá” a közbeszerzési jogi szabályozást.

A közbeszerzési eljárások új szabályai – magyarázatok, ellenőrzőlisták és bevált minták ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek – című kézikönyvünk és a hozzá tartozó CD segítségével Ön:

• Teljes körűen megismerheti a vadonatúj ajánlatkérői és ajánlattevői kötelezettségeket, részletes szakmai magyarázatokon, életszerű példákon, döntőbizottsági és bírósági esetek feldolgozásán keresztül!
• Készen megkap minden olyan, teljesen új tartalmú dokumentumot, melyet a közbeszerzési eljárás során kötelezően használnia kell – így szerkeszthető komplett ajánlatkérői és ajánlattevői dokumentációkat, közbeszerzési szabályzatot és tervet, éves statisztikai összegzést, hirdetménymintákat!
• Jogosulttá válik ingyenes szaktanácsadói szolgálatunk igénybevételére – kérdésére szakértő szerzőnktől 10 munkanapon belül írásos választ kap!

Érdekli, hogy pontosan hogyan változott a Közbeszerzési Törvény?
Látogasson el honlapunkra:
http://forum-media.hu/products/a_kozbeszerzesi_eljarasok_uj_szabalyai.php?akcio_id=650

Fórum Média Kiadó Kft. • 1145 Budapest, Szugló u. 52-54. • 1590 Budapest, Pf. 203 • Tel.: 273-2090 • forum-media@forum-media.hu

Egy hónapja ismét megnyílt a lehetőség a tavalyi év egyik legnépszerűbb pályázatának beadására.

A pályázat keretében a megvalósítás helyszínétől függően 25-50%-os vissza nem térítendő támogatás igényelhető, amelynek összege minimum 10 millió Ft, maximum 100 millió Ft lehet.

A pályázat célja a KKV-k működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizációja és bővítése, nem megfelelő telephelyeik cseréje, a telephelyek kihasználtságának növelése.

A pályázatok benyújtása 2010. június 7-től, 2010. július 30-ig lehetséges. A pályázatok elbírálása egyszerre, egyfordulós kiválasztási eljárás keretében történik a beadási határidő lejártát követően.

A Pályázati dokumentáció elérhető erről az oldalról, ahol ingyenes pályázati tanácsadást is nyújtanak. Érdemes belehúzni!

A fogyasztókat fogyasztási szokásaik megismerésében és az energia felhasználás tudatos csökkentésében segítené az uniós támogatással megvalósuló kutatási projekt.

Az IPSOL Rendszerház Kft. által megvalósítandó kutatási projekt célja a Smart Metering területén paradigmaváltást jelentő technológia kialakítása, amely az intelligens villamos áram fogyasztásmérés esetében lehetővé tenné a fogyasztók fogyasztásának és a fogyasztás összetételének a megállapítását.

Bár uniós direktíva írja elő, hogy a fogyasztók transzparens módon érzékeljék a fogyasztásukat, ma az energiamérés, a fogyasztási adatok részletezettsége időalapra korlátozódik. A felhasználók számára a fogyasztás összetétele nem ismert, így az sem, hogy a fogyasztás mekkora része volt pl. a hűtőszekrény, a mosógép vagy a TV.

A POCAN (POwer Consumption Analyzis with Neural network) rendszer megoldaná ezt a problémát, de további előnyöket is biztosítana, hiszen azonos időben és tetszőleges időszakokra összegezve is mérné a fogyasztáshoz kapcsolódó információkat. Ezek az adatok pedig hatékonyan használhatók az intelligens hálózatirányítás, Smart Grid alapadataiként.

A fogyasztás összetételének ismerete a fogyasztók szintjén lehetőséget biztosít majd az energia rendszer kézbentartásához, de hozzásegíti az energiakereskedő cégeket is ügyfeleik jobb megismeréséhez segítséget nyújtva differenciált áraik kialakításában. A fogyasztásra optimalizált árak pedig költségcsökkenést eredményeznének a háztartásoknak is.

Az IPSOL Rendszerház célja, hogy a közel 85 millió Ft támogatással megvalósítandó eszközt a projekt lezárását követően értékesítse és a nagyobb villamosfogyasztás mérő gyártók beépítsék mérőeszközeikbe. A cél, hogy ezen keresztül a vállalkozás a technológiával azonnal a világpiacra lépjen. Az eszközhöz kapcsolódó további fejlesztések várhatóan az eszközből nyert adatok elemzésére terjednek ki, elsősorban Smart Grid és fogyasztási szokások mérését lehetővé tevő módszertanok kidolgozásával.

A fejlesztés 2010. május 3-án veszi kezdetét és várhatóan 2012. március 31-én zárul. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Azt már tudjuk ki fog kormányt alakítani. Nagy kérdés azonban, hogy az uniós források (fejlesztéspolitika) területén milyen intézményrendszerre számíthatunk.

A cél természetesen az lenne, hogy ne a képen szereplő, hanem egy egységes szabályrendszer mellett működő, átlátható, gyors és hatékony szolgáltató intézményrendszer legyen, amely képes a pályázatok rövid időn belül történő egységes követelmények szerinti elbírálására és a kifizetések teljesítésére.

Milyen intézményrendszer jellemezte e területet az elmúlt időszakban?

Bonyolult. Bővebben: nagyon. Egy egyszerű kép a 2004-2006 közötti időszakból.

Véleményem szerint az átláthatóság elvének érvényesülését nem segítette a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer esetében a gyakorinak nevezhető névváltoztatás sem. Nem tartottam indokoltnak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) nevének Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre (NFÜ) és a korábbi Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) címének Új Magyarországi Fejlesztési Tervre (ÚMFT) történt megváltoztatását.

Különösen nem bizonyultak hasznosnak ezen névváltoztatások abban az esetben, ha a magyar közigazgatási szférában, illetve a fejlesztéspolitika területén tovább élnek e nevek, de már más tartalommal. NFH ma már a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az NFT pedig a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot jelenti, amely a kormány - fejlesztéspolitika felügyelete, értékelése érdekében létrejött - tanácsadó testülete.

Indokolatlannak tűnt továbbá ez utóbbi testület (NFT) és a - később egyébként megszüntetett - Fejlesztési Irányító Testület (FIT) felállítása is. E két intézmény létrehozását ugyanis kötelező jelleggel nem írta elő közösségi rendelet, továbbá nem világos a feladat és hatáskörük pontos gyakorlása, esetleges párhuzamossága.

Az egyébként sem egyszerűen átlátható intézményrendszert a fentiek szükségtelenül bonyolították.

Az NFÜ honlapja két díjat is nyert az idei eFesztiválon. "Pályázataival" elnyerte a Díjnyertes Digitális Alkalmazás címét, illetve az új, Felhasználóbarát Honlap minősítési rendszer díját, amellyel 2 évig jogosulttá vált e kiváló minősítés használatára.

Úgy tűnik az NFÜ-nél nem csak sikerrel lehet pályázni, hanem maga az NFÜ is sikeresen pályázik. Ehhez tényleg gratulálunk!

Ne tartsuk vissza azonban kommentjeinket, van még mit fejleszteniük. Korábban már mi is szóltunk az NFÜ honlappal (különösen az Uniós számlálóval) kapcsolatban.
 

Az Európai Uniónak – egész pontosan az Európai Tanácsnak – a hamarosan életbe lépő Lisszaboni Szerződés következtében állandó elnöke lesz. Beindultak a jelöltek és beindult az esélyek latolgatása is.

Korábban talán a legesélyesebbnek Tony Blairt hitték, de egyre jobban kopik a támogatottsága. Sokak szerint azonban Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a favorit. Tavaly például leginkább neki, az „EU veteránjának” állt a zászló. Mindenesetre ahogy Tony Blair és Jan Peter Balkenende holland kormányfő. Úgy Juncker is egyértelművé tette, szívesen lenne az Európai Tanács első állandó elnöke, ha felkérnék.

Esélyesnek tartják az EU kormányfői tanácsának elnöki posztjára Herman Van Rompuy belga miniszterelnököt is belga lapok és uniós diplomaták. Állítólag a flamand politikus személyét mind a 27 EU-tagországban elfogadják, ellentétben az eddig felröppent nevekkel..

De ki lesz közülük a befutó?

Az operativprogram.hu - EU pályázati portál egy új és nagyon kedvező szolgáltatást indított, amelynek keretében Pályázati hírdobozt helyezhet el INGYEN bárki saját vagy céges honlapján.

A hírdoboz szolgáltatás egyszerűen aktiválható. Csak egy kódot kell beilleszteni saját oldalára és a hírboxon belül már meg is jelennek automatikusan és folyamatosan a legújabb pályázati hírek, hogy senki se maradhasson le az uniós forrás lehetőségekről.

A pályázati hírdobozt fejünket enyhén jobbra fordítva lehet megtekinteni és ITT lehet kérni.

Megújult az EU Pályázati Portál, amely új rovatokkal és folyamatosan friss tartalommal jelentkezik sok új és ingyenes szolgáltatást beindítva. Mostantól egy webhelyen érhető el a mintegy 8000 milliárd forintnyi uniós forrásról szóló info: az ÚMFT és az ÚMVP hírei, de az uniós tenderek is. Eddig ilyen nem volt! És most sem egy közig szervnek sikerült ezt végre megcsinálni..

A pályázók és pályázatírók honlapja

Az új portálon a pályázók és a pályázatírók valamennyi releváns, friss EU pályázati és közbeszerzési információt egy webhelyen érhetnek el.

Minden ami EU, pályázat és közbeszerzés

Aki az EU, a pályázatok és a közbeszerzési tenderek iránt érdeklődik, mostantól mindennap az EU Pályázati Portál böngészésével kezdheti a napot a reggeli kávé mellett. Hogy miért? Mert..

ITT mindenki megtalálja a számára fontosat

Az is, akit

* az ÚMFT, a gazdaságfejlesztési és közigazgatás-fejlesztési pályázatok,
* az ÚMVP, az agrár és vidékfejlesztési pályázatok,

továbbá az is, akit

* a FINANSZÍROZÁS és a hitelek,
* a KÖZBESZERZÉS és az uniós tenderfelhívások,
* az EURÓPAI UNIÓ, az uniós hírek és lehetőségek érdekelnek,

és az is, aki még tanul, vagy már dolgozna, mert

- a KÉPZÉSEK (tanfolyamok, konferenciák), valamint
- az ÁLLÁSBÖRZE rovatokban kedvére böngészkedhet.

A bloggerek és a kommentezők számára is új “PÁLYA” indult: a Blogajánló.

Az EU pályázati portálon minden fontos pályázati információ megtalálható!

Újabb érdekes marketing dizájnnal rukkolt elő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az uniós források elosztását kezelő állami szervezet. Az NFÜ-t leginkább onnan ismerjük, hogy ahol épp „Európa épül” ott csúnya nagy hirdetőtáblákon ezt az arcunkba döngöli és egyébként is szeretik hangsúlyozni, hogy hány ezermilliárdot osztogattak már ki a pályázóknak.

Egyszer már foglalkoztunk vele, hogy mennyire szerencsés, ha egy ilyen szervezet szerencsejátékok (black jack, póker, rulett stb.) kaszinós reklámelemeivel népszerűsíti az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati lehetőségeit, hiszen az egyszerű pályázóban felmerülhet az is: vajon a bírálatkor kapott pontjait melyik ügyes kezű kártyás osztotta le.

A kaszinós vonal azonban újfent felütötte a fejét. Ezúttal az NFÜ honlapján jelent meg az „Uniós számláló” szemléletes kis bannere - ahol láthatjuk mennyi kifizetés történt eddig - egy félkarú rablóhoz hasonló stílusú szemléltető eszközzel.

A számlálón csak úgy pörögnek a milliók. Körtét vagy jokert még senki nem látott, mindenesetre elnézegetve a számokat az ember azért elgondolkodik, hogy hogyan is lehetne ebből a gépből neki is „kiszedni valamit”. Természetesen pályázattal!

Mindkét döntőbe jutott magyar vállalkozói kisfilm tarolt a brüsszeli „Oscar-on”, vagyis az Európai Kis- és Középvállalkozások Hete keretén belül meghirdetett filmes versenyen.

A Földszint 1 Produkció által, két kishörcsög főszereplésével készített "Vállalkozó vs. munkavállaló" című film Európa legjobbja lett, míg a Jam Film munkája a bronzérmet hozhatta el a brüsszeli díjátadóról.

...a győztes videó főszereplője két hörcsög, akik élik a kis rágcsálók minden napos életét, ám az egyik úgy dönt, hogy vállalkozó lesz és belefog a szabadulás-bizniszbe. Természetesen ez egy nagyon kemény kihívás, rengeteget kell dolgoznia érte, de az erőfeszítései meghozzák gyümölcsüket (szó szerint) és gazdagon él, míg meg nem hal…

A kisfilm célja a vállalkozói lét népszerűsítése volt, hogy igenis „Bátor, kreatív és kitartó munkával a magyar kisvállalkozások is Európa legjobbjai lehetnek”.  Ez így van, a sikeres vállalkozáshoz ezek mind kellenek, de van még egy nagyon fontos eszköz, ez pedig a pénz. Az EU-s pályázatok megoldást nyújthatnak erre a problémára, de az is nagyon megkönnyítené a magyar kis- és közép vállalkozások életét, ha nem kellene úgy küzdeniük a túlzott bürokráciával és az irracionálisan magas adóterhekkel, mint a ketreces hörcsögnek a "hétköznapi mókuskerékben"..

Magunkra ismerünk..?

Közeleg az európai parlamenti (EP) képviselőválasztás napja, nagyban dübörögnek a kampányok az adófizetők pénzén, hátha sikerül 50% (leginkább 25%) fölé tornászni a részvételt. De mennyit csengetünk ki mi, európai adófizetők egy EP-képviselőnek? Nem állítom, hogy számviteli pontossággal van összeszedve az alább juttatások listája, na de mégis… Kapaszkodjunk meg hitelszámláktól rogyadozó íróasztalunkba!

Az EP-honlap elég trükkös, balladai homály és kevés szám szól arról, mennyibe kerül egy EP-képviselő. Eszerint általános költségtérítés címén 4 200 euró/hó („saját tagállamban felmerült költségek”) + 300 euró napidíj (minden olyan napra, amikor a képviselő „szolgálatot teljesít”, tehát mondjuk úgy: „dolgozik” - azaz kb. 7000 euró havonta) + havi max. 17 540 euró asszisztensekre és költségeikre + képviselői utazási költségek (Brüsszel-Strasbourg táv repcsivel, évente 50-szer, és nem fapadossal és persze utak a saját tagállam és Brüsszel között) + egyéb utazások (EU-n kívülre) térítése évi max. 4 148 euró értékben. Irodafenntartásról nem szól a fáma.

Egy EP-képviselő öt éves mandátuma alatt kb. 1,13 millió eurót (!) tehet zsebre, de mondjuk úgy: keres, ami kb. 330 millió forint. Ezt szorozzuk fel 785-tel, mert most ennyien vannak. Ja, és ha valaki nem tudná, ez az összeg adómentes, és persze nem függ a gazdasági (de)konjunktúrától.
 
Ezzel kapcsolatban 2004-ben már vizsgálódott az Európai Számvevőszék, de az eredményeket tartalmazó ún. Galvin-jelentést az EP többségi szavazással hogyhogynem titkosította (!). A jelentés egyes részletei mégis kiszivárogtak (pdf).

Én asszem, jelöltetem magam. Szavazzatok rám! Mindenki, aki rám szavaz, kap egy ingyen utat Brüsszelbe business class -on, persze "leköltségelve"..

homo prudens europeas

Csak röviden arról, hogyan vezetett a szegedi születésű Bajnai útja a bajai III. Béla gimnáziumból, "bélás diákként" a BKE, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomán át a Creditum, majd az Eurocorp Rt tanácsadói, később a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatói, majd 29 évesen vezérigazgató-helyettesi székébe. Amiről manapság is több hír esik, az az, hogy 2000 és 2005 decembere között a Wallis Rt. vezérigazgatója volt. 2006 januárjától júniusig pedig a Budapest Airport Zrt. elnöke.

2006-ban a kormányzati jövő is elkezdődött

Ennek első állomása volt, hogy 2006. júniusában Gyurcsány Ferenc fejlesztési kormánybiztosnak nevezte ki Bajnait, ezzel rábízta a "Magyarország céba ér" szlogent viselő I. NFT utáni Új Magyarország Fejlesztési Terv (a 2007-2013 közötti időszak Magyarországot megillető) uniós forrásainak koordinációját és felügyeletét.

2007. július 1-től - miközben fejlesztési kormánybiztosi feladatait továbbra is ellátta - önkormányzati és területfejlesztési miniszter, 2008. május 15-től pedig az újabb kormányátalakítás és a gazdasági tárca nevének megváltozása miatt nemzeti fejlesztési és gazdasági csúcsminiszterként folytatta megkezdett kormányzati karrierjét.

Tudjuk, sokáig ment a kialakult gazdasági és kormányválság után a kormányfői utódkeresés, de végül ma a magyar Országgyűlés többsége miniszterelnökké választotta. Igaz, én megmondtam már 2006-ban, hogy ő lesz (még) miniszterelnök, mert teljesen beleillett a Kádár-Grósz-Németh-Horn-Medgyessy-Gyurcsány sorba, ami arról szól, hogy mindig egy fiatalosabb, szépfiú vigye tovább a 'rendszert'. És így is lett.

Egy barátom szerint viszont csak azért lett ő, mert Fletó még egy utolsó viccet akart azzal, hogy a Parlamenten kívül kordon, belül Gordon. És mennyire így lett..

De a fő kérdés - most már Bajnaival - továbbra is megmarad: Magyarország célba ér?

636 nagy beruházás.. 1400 milliárd a vállalkozásoknak.. 1800 milliárd forintnyi munka az építőiparnak…több ezer megmentett munkahely. De a válság ellen nincs mit tenni! Sehol a segítség! Beszéljenek a tények? Ez az NFÜ új válságkezelő koncepciója.

Mindezt egy olyan TV spottal, animációs-válságos nfu.hu honlappal és a fiatal "Nemcsák Károllyal" sikerül kommunikálni, amelyben elsősorban a „kisemberek”, még a Szomszédokból ismert problémáit hangsúlyozzák, új, unikumos, képregényes dizájnba öltöztetve - miközben sikeres, nagyszabású projektek képeit láthatjuk..

Van itt egy kis ellentmondás nem?

Ha ugyanis közelebbről megnézünk egy pályázatot: a nagyobb és eddig is sikeresen teljesítő vállalkozások a támogatások igazi célcsoportjai. Végignézve a reklámot látható, hogy csak nagyvállalkozásokról és azok nagy fejlesztéseiről esik szó, ilyen képek jelennek meg, amelyek valóban munkahelyet teremthetnek és szétoszthatják a meglévő nem kevés 1800 milliárd forintnyi támogatást. De nem látom igazán hol érinti ez pozitívan a kis- és középvállalkozásokat és azt a 42 ezer embert, akik egy hónap alatt veszítették el állásukat. A lakosság ezzel megint azt érzékelheti, hogy a nagyok kapnak, a kisemberekkel pedig senki sem törődik?

De a reklám vége igazán felülmúlhatatlan. Az „automatikus pályázatok” után most úgy tűnik itt vannak a „konkrét pályázati lehetőségek”.

Ilyen is csak a mesében és az NFÜ képregényében van, hogy a honlapon megtalálod a konkrét pályázati lehetőségeket. Eleve ebből a mondatból mi következik az átlag magyarnak? - valljuk be, aki pályázatot sem látott még közelről - hogy ilyen néven kell keresnie..
Kíváncsi vagyok, hogy hányan fogják majd „konkrétan” keresni a csak nekik létrehozott, személyre szabott támogatásokat vagy hányan telefonálnak (06-40-638-638) majd be panaszkodva, hogy nem találják a ’konkrét pályázatot’.

És még egy kérdésem lenne: ha most konkrét pályázatokat lehet találni, akkor eddig mi volt a honlapon?

Mindezt a Néprajzi Múzeum fejlesztése okozza majd. A Kossuth téren álló impozáns épületre a tervek szerint 254 millió forintot fognak költeni, melynek köszönhetően új múzeumi bolt, kávézó, kerékpár- és babakocsi-tároló, csomagmegőrző, valamint közönségkapcsolati helyiségek és múzeumpedagógiai műhelyek is épülnek. Csak aztán kellő őrzésük is legyen, még egy Samu-taposást nem visel el az ország.

És igen, babakocsi-tároló és csomagmegőrző is épül. Lehet azért, ha nem engednék be az állami ünnepségek műveleti területére babakocsival és cumisüveggel érkező kis honfitársainkat..? Meglátjuk.

A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatain elnyert összeggel valósul meg, melynek kötelező elemei például az akadálymentesítés, a hátrányos helyzetűek, mozgássérültek közlekedésének megoldása is. Ez kell, ez alap.

A tér túloldalán, a Parlament előtti betonplacc pedig egy zöld parkká fog alakulni. Tüntetők figyelem! Zöld és parkká. Nem kitaposott, földutakra se hasonlító, kizárólag traktorokkal megközelíthető önszónokok és köztéren hugyozók fórumává. A fák bokrok alatt pedig egy 540 gépkocsi befogadására alkalmas mélyparkoló fog létesülni. Ennek a beruházásnak a költségvetése mintegy 6 milliárd Ft.

Kíváncsian várjuk a megvalósulást. Kérdés: hogyan lehet úgy építkezni, hogy a kőtörmelék és féltéglák sose legyenek elmozdíthatóak és bevethetőek?

Az elmúlt napokban-hetekben a Forint árfolyama egyre másra döntötte a negatív rekordokat. A bűvös 300 után már a „még bűvösebb” 320-ról beszélnek. Ezt természetesen bőrén érzi az átlag magyar is. Aki az állását nem is veszíti el a válság miatt, a hiteltörlesztés, a síbérlet és a Wienerschnitzel annak is drágább. Egyes politikusok és gazdasági szakemberek állítják, ez bizony már a vég kezdete. De biztosan mindenkinek rossz ez?

A Szlovák határ közelében működő kis- és nagykereskedőknek talán mégsem. Mindannyian emlékezhetünk még a 80-as évek végére, a bevásárló-turizmus fénykorára. Hegyeshalomnál a Trabantra pakolt hűtőszekrény és fagyasztóláda volt a divat. Csehszlovákiába pedig ruháért, cipőért jártunk. Nem is oly rég volt, amikor a család apraja-nagyja magára vette szakadt cipőit, kinőtt melegítőit és a nap végén a Nyitrai áruház parkolójában, immár új ruháiban pompázva tömte kukába a levetett régi ruhadarabokat. Ha a történelem nem is ismétli önmagát pontosan, de humorérzéke azért van, hiszen a bevásárló-turizmus reneszánszát éli.

Amióta északi szomszédaink euróra váltottak, a forint árfolyama gyakorlatilag folyamatosan zuhan. (Na persze a két dolog közt ok okozati összefüggést kár is keresgélnünk.) Két éve még elkerekedett szemmel néztük a topolcsányi „Teszkó” hazaihoz képest alacsony árait, ma pedig már Szlovákiából járnak át az olcsó magyar áruért. Nem is csoda. Egy liter benzin nálunk 35-40 forinttal kerül kevesebbe, mint a határ túloldalán. De egy átlagos hétvégi bevásárlás alkalmával is sokat spórolhat az, aki időt és fáradtságot nem sajnálva átruccan Magyarországra. A szlovák kereskedők panaszkodnak, néhol a puszta létükért küzdenek, az itthoniak viszont rég nem látott – karácsonyi, ünnepi - forgalmat bonyolítanak. A benzinkutakon és a hipermarketek parkolóiban már-már keresni kell a magyar rendszámú autókat. A válság az válság, és jól bizonyára senkinek sem jött, de lehet, hogy lesz, aki visszasírja majd a 317 Ft-os eurót.

Többek közt a budai Vár is áldozatul esett a válságnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy holnap buldózerrel esnek neki városunk büszkeségének, de sajnos a Vár felújítása még „várat" magára…

De a szóviccek áradatát rövidre zárva, a lényeg, hogy a budai Váron kívül még több kiemelt (tehát a beruházás mérete miatt kormánydöntést igénylő) összesen 13 projektterv beígért uniós támogatását vonták vissza a kormány mai ülésén, például a Komárom melletti Monostori Erőd Euroregionális Kulturális és Turisztikai Központ megvalósítását (pedig dejól hangzik!).

A 13 projektet többségében azért utasították vissza, mert a projektgazdák nem tudták teljesíteni megígért vállalásukat, vagy a kivitelezési költségek az eredeti tervnél jóval magasabbak lettek volna.

A feltételek tehát szigorodnak, ami talán nem is baj, reméljük, így öröm lehet az ürömben, hogy a válsággal magasabbra kerül a mérce a nagy kaliberű uniós pályázatok megvalósításában.

Az így elvont 30 milliárd forint értékű támogatást munkahelyek megteremtésére, vállalkozásfejlesztésre fordítják majd.

Például várépítő munkások foglalkoztatására?..

Egyszerűsödtek a feltételek. Gyorsabb a pályázatok átfutási ideje

A pályázat keretében 25-50, sőt akár 70%-os vissza nem térítendő támogatás igényelhető elsősorban eszközbeszerzésre és információtechnológiai fejlesztésre.

A több, mint 20 milliárd forintos keretből a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelését kívánják támogatni technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.

A támogatás összege minimum 1 millió forint, maximum 50 millió forint lehet, és lehetőség van 40% előleg igénylésére is. A pályázatok átfutási ideje kb. 2 hónap.

A Közép-Magyarországi régióban (Budapesten és Pest megyében) a KMOP pályázatra, az ország többi részében a GOP pályázatra 2009. február 13-tól december 31-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

Részletek és feltételek a pályázaton való indulásról:

Eszközbeszerzési KMOP pályázat (Budapest és Pest megyében)

Eszközbeszerzési GOP pályázat (az ország többi, 6 régiójában)

Mire vársz még? Pályázzz.. Ez a legegyszerűbb pályázat!!! olvass lentebb..

Mi a politika művészete?

A kérdést eddig sokan feltehették, de válaszokat csak utánajárással innen-onnan összeszedve találhattak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint írják a „közvélemény igényeinek kielégítése céljából” éppen ezért létrehozta a JElentéskészítő és LEkérdező Keretrendszert (JELEK), ahol a források felhasználásáról tehetünk lekérdezéseket, területi megoszlás, pályázati kiírás, támogatási arány vagy épp a támogatást nyert pályázók minősítése szerint, így könnyen és gyorsan szerkeszthető, naprakész statisztikákat nyerhetünk.

Ehhez máris itt van pl. az elsősorban az építőiparnak bejelentett 1800 milliárd forintos beruházás-élénkítő csomag híre. Várjuk szeretettel.

Oktatási tanácsadóké az EU-s pénz harmada egy pályázaton

Csak szörfözök a neten, olvasom a híreket és egy roppant részletes és érdekes cikkre bukkanok az indexen. A téma természetesen pályázatosdi. Sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan is tudnám a cikket 3 bekezdésben összefoglalni: nehezen. Inkább álljon néhány ízelítő a tartalomból, amelyek önmagában is elképesztőek:

• egyéves csúszással, többszöri módosításokkal indulhatott csak el a diákok olvasásértését és problémamegoldó képességét fejlesztő 17,5 milliárdos uniós pályázat. Fedőneve: TÁMOP 3.1.4.
• maguk a pályázatírók is furcsának találják azonban, hogy a pénz egyharmada a tanácsadókra megy el.
• meg azt is, hogy a tanácsadók megítéljenek maguknak további tanácsadásokat, ami pályázatonként 1-4 millió forintot jelent
• bár csak december 17-étől lehetett beadni az anyagokat, a Közép-Magyarországi régióban december 22-én már fel is függesztették a pályázatot, annyi érkezett be. (mivel formai elbíráláskor a sorrend számít, a lényeges papírokat hiánypótláskor is lehet csatolni.)

A teljes cikket elolvashatjátok itt. Véleményetekre természetesen most is kíváncsi vagyok, vitassuk meg ezt a témát is. Olvasgassatok figyelmesen és ha valami érdekeset találtok, küldjétek el, osszátok meg másokkal is, hogy hova kerülnek az EU-s pénzek?

Uniós forrásból jön decemberben az Ügyfélkapu 2

2009 decemberétől vége a rendszerhibáknak és gyakori lefagyásoknak, hiszen egy csaknem ötmilliárd forintos, 100 százalékban uniós forrásból finanszírozott fejlesztésnek köszönhetően megkezdi működését az „Ügyfélkapu 2”.

A cél a rendszer ügyfélbarát jellegének erősítése, a szolgáltatások minőségének javítása, új szolgáltatások fejlesztése, üzembiztonság növelése.

A kérdés csak az, hogy mi kerül ebben a projektben 5 milliárd forintba?

Igaz, láthattunk már hasonlóan „költséghatékony” megoldást a kormányszovivo.hu kialakításakor is. Ahol csekély 200 millióból finanszírozták azt a fejlesztést, melynek hasonmását néhány ügyes webszerkesztő ingyen felhelyezte a világhálóra.

A fejlesztők arra törekednek, hogy az Ügyfélkaput bárki különösebb informatikai előképzettség nélkül is könnyen kezelni tudja (mégszép). A hosszú távú cél pedig a rendszer működőképességébe vetett bizalom kiépítése, de egyben a fokozatos kötelezővé tétel is, ami erős motivációt jelent majd a használatára. Ez utóbbinak nyilván alapvető feltétele lenne, hogy minden háztartás rendelkezzen számítógéppel és internet hozzáféréssel, ami elég naív elvárás még akár 5-10 év múlva is. Bár erre is kiváló informatikai, eszközbeszerzési pályázatok léteznek minden évben.

Egyelőre azonban van megoldás azok számára is, akik a továbbfejlesztett Ügyfélkaput sem találják majd elég felhasználóbarát megoldásnak. Számukra minden településen kialakítanak olyan elérési pontokat, ahol az Ügyfélkapu használatának minden részletéről tájékoztatást kaphatnak. Sőt, lehetőségük nyílik arra is, hogy "ügysegédek" bonyolítsák ügyeik intézését.

Csak azt nem tudom, hogy ez mennyivel lesz egyszerűbb és gyorsabb, mint bemenni az APEH-hoz?

Szmog, gáz, Google, plazmatévé. Van-e összefüggés e 4 szó közt? 

Budapesten az elkövetkezendő évek legnagyobb új építésű kulturális beruházásaként építik meg a Szépművészeti Múzeum térszint alatti épületrészét. A 3,7 milliárd forintos beruházás nem csupán a múzeum bővítését célozza, hanem a főváros egy fontos, új ’turisztikai központjaként’ épül majd a Világörökség részét képező Hősök terén.

4,7 milliárdból pedig felújítják a városligeti műjégpályát, amely télen új, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas korcsolyapályával, nyáron pedig ismét csónakázási lehetőséggel és többek között vízi színpaddal várja majd a látogatókat. Felújítják a műjégpálya épületét, ehhez új szárnyat építenek, továbbá felújítják a jégpályát és itt is kialakítanak egy újabb ’turisztikai központot’.

Örömmel olvasom és hallom, hogy milyen beruházásokat, fejlesztéseket terveznek a fővárosban és az egész országban. Ugyanakkor szomorúan látom a hivatalos statisztikákat: Budapestet (és Magyarországot) évről évre kevesebb külföldi látogatja meg és egyre kevesebb időt töltenek nálunk.

Vajon tényleg megérdemeljük az új Hősök terét? /javítok: új, (vessző) Hősök terét - új hősök ugyanis nincsenek..) Vajon tényleg meg tudjuk mutatni a várost, úgy ahogy kellene, ha még az is problémát okoz, hogy (ezt nem hiszem el)
honnan induljanak a városnéző buszok?..

2020-ban Olimpiát szeretnénk rendezni! Aha. Jó lenne tisztában lenni, hogy mire is vagyunk képesek! Ehhez össze kellene hangolni a projekteket, ne versenyezzen a Hősök terén pl. 2 turisztikai központ, különösen akkor, ha ugyanaz a kettő, és semmi újat nem tud felmutatni.

Fejlesszünk, újítsunk fel, legyenek interaktív, újszerű turisztikai központjaink, csak olyannak van értelme, amilyen még nincs itthon, Magyarországon. És egy nagyon fontos dolgot ne veszítsünk szem elől: nincs szomorúbb látvány egy üres turisztikai központnál! (na, jó: 2 üres központ talán még szomorúbb…)

Mintegy 800 millió eurót jegel Brüsszel, amiből Bulgária 220 millió euró uniós támogatást már végérvényesen el is bukott, mert ezeket legkésőbb idén el kellett volna költeni. Mindez az országban tapasztalható túlburjánzó korrupció elleni harc elégtelensége miatt van. Őrizetben a mezőgazdasági fejlesztési támogatásokat kezelő hatóság volt vezetője sikkasztás gyanújával.

Az Európai Bizottság bejelentése szerint így érvényben marad az a nyári döntés, amely szerint az ismétlődő korrupciós esetek miatt egyelőre felfüggesztik a megítélt 800 millió eurós támogatás folyósítását Bulgáriának. Ez az ELSŐ alkalom, hogy EU-tagország ilyen módon esik el uniós támogatástól. Beigazolódik, hogy korai volt ez a csatlakozás?

A Bizottság legfrissebb vizsgálódásai szerint ugyanis továbbra sem kielégítő a támogatások kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bolgár rendszer működése. Aszen Drumev (asszem’) a mezőgazdasági fejlesztési támogatásokat kezelő hatóság volt vezetője a gyanú szerint több mint 300 ezer eurót tüntetett el 2004 és 2007 között a mezőgazdaság felzárkóztatására szánt, SAPARD nevű program keretéből.

Miért ismerős egy hasonló vidékfejlesztési vezető korábbi sztorija? Szabad(i) a gazda!