EUpályázat

Az Europeana európai multimédiás online könyvtár tegnap (nov. 20.) nyitotta (volna) meg virtuális kapuit a nyilvánosság előtt. Ezen az oldalon az internethasználók az EU 27 tagállamának nemzeti könyvtáraiból és kulturális intézményeiből származó több mint kétmillió könyvet, térképet, hangfelvételt, fényképet, archív dokumentumot, festményt és filmet érhetnek (majd) el a világ minden részéről.

A számítógépes rendszer azonban összeomlott, jelentősen meg kell növelni a szerverek teljesítményét. Óránként 5 millió látogatót még el is bírna a szerver, de a tegnapi 20 milliót nem. Hogy miért lett hirtelen ilyen népszerű az oldal? "Talán" a főoldalra került erotikus képek miatt.

Az Europeana új távlatokat nyit ugyanis az európai örökség felfedezésére: ez ki is derült a tegnapi nyitóoldal szexképeiből. Úgy tűnik az első kulturális közös európai érték az erotika…:)?

2009 és 2011 között egyébként erre mintegy 2 millió euró értékű uniós finanszírozást szánnak és az EU kutatási programja mintegy 69 millió eurót szán a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kutatásokra. Hozzáteszem a honlapfejlesztést is érdemes most már belekalkulálni..

Az uniós pénzek mellett csak a szex érdekes az EU-ból?! Könnyen lehet..

Az EU elszámolásairól adott ki közleményt minap az Európai Számvevőszék. A legaggályosabbnak a kohéziós politikák (pályázatok) keretein belül folyósított összegek nyomon követése bizonyult. Eszerint a 42 milliárd eurós büdzsé 11%-kát (!) helytelenül (rosszul vagy rosszaknak) fizették ki.. De nem tehetik ki az ablakba a vidékfejlesztés teljesítményét sem, már ami a támogatások ellenőrzését illeti.
 
A Számvevőszék szerint a labda a tagállamok térfelén van, ahol az ellenőrzési mechanizmusok javításával, főként a helyszíni ellenőrzésekkel jelentős pénzeket lehetne megspórolni. Az észrevételeknek különös hátteret ad az Open Europe brit civil szervezet által publikált lista, mely 100 példát szolgáltat az EU pénzekkel való helytelen gazdálkodásra.

Csak 2 példa:
Spanyolországban uniós pénzből üzemeltettek egy bordélyházat Hetedik Mennyország néven. A pénzt Chirivel város egykori polgármestere eredetileg lovasiskola létesítésére kérte.

Hull brit városban egy nyilvános vécé építését oldották meg uniós pénzből, amelyet Brüsszel hivatalosan a versenyképesség javítására folyósított. (lefolyósított:)

A csalások listája a tízezer eurós stikliktől a milliós csalásokig terjed: nem létező cégek nem létező számlákkal nem létező támogatásokból NAGYon is létező magánvagyonokat halmoztak fel EU pénzből. A jó hír, hogy magyar precedens nincs a listán (még).
 
A rossz, hogy az ellenőrzés szigorítása még bonyolultabbá teheti az amúgy sem egyszerű pályázati procedúrákat.

A „Ciks Fluid Management folyamattámogató rendszer fejlesztése és bevezetése” az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008-2.2.1 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása című pályázat keretein belül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vissza nem térítendő támogatást nyert.

A Fluid Management szolgáltatás keretében a CIKS Kft. ipari kenőanyagok forgalmazását, ipari berendezések szervizelését, és a visszamaradó káros anyagok környezetbarát, a nemzetközi előírásoknak megfelelő elszállítását végzi az ország egész területén. A növekvő ügyfélszám és szervezeti létszám elengedhetetlenné tette, hogy a tevékenység szervezését és adminisztrálását egy központi folyamattámogató alkalmazással segítsék elő.

A projekt le nem vonható ÁFA-val számított összköltsége 19.654.000 Ft. A támogatás mértéke az elszámolható költségek 50,00 %-a, de legfeljebb 9.827.000 Ft, mely teljes egészében csekély összegű (de minimis) támogatás. A projekt célja, hogy a speciális igényeknek megfelelő, a teljes folyamatot lefedő, egységes, ERP központi adatbázissal rendelkező alkalmazást alakítsanak ki és vezessenek be.

A rendszer segítségével a következő területek szervezését, adminisztrációját kívánják megvalósítani:

• Központi logisztikai adatbázis, valós idejű raktárhelyi kapcsolattal, mobil vonalkód-olvasóval ellátott adatgyűjtők segítségével.
• A tevékenység különböző operatív helyszíneinek (gyárak, üzemek, szervizelendő üzemi berendezések) adminisztrációja.
• Az ügyfélkapcsolatok menedzsmentje a központi adatbázishoz kapcsolódó CRM megoldás segítségével.
• A szállítólevelek, termékdíj-analitikák kezelése, kapcsolat a vállalat könyvelési rendszerével.
• A szállítási és szerviztevékenység szervezése.
• Statisztikai adatok, hatékonysági mutatók és egyéb vezetői információk nyújtása.
   

A projekt alapvető célja, hogy a dinamikusan fejlődő vállalat folyamatai a növekvő méret mellett is átláthatóak, követhetőek és precízen adminisztráltak maradjanak
A folyamattámogató rendszer bevezetésétől emellett a következő járulékos eredményeket várják el:

•    A kiszállítási útvonalak és a károsanyag-elszállítás optimalizálása révén a fajlagos szállítási igény csökkenése.
•    Az adminisztrációs tevékenység időigényének fajlagos csökkenése.
•    A kihelyezett termékkészletek mennyiségének csökkenése.
•    A nem integrált adminisztrációból eredő hibalehetőség megszüntetése.

A rendszer bevezetésével a CIKS Kft. jelentős hatékonyságnövelést érhet el, amivel hosszú távon biztosítja versenyképességét.

Az Európa Parlament kereskedelmi lobby szervezete (EuroCommerce) által életre hívott Európai Kereskedelem Napja eseménysorozatot minden év november ötödikén rendezik meg az EU tagállamaiban, így hazánkban is.


A rendezvénynek az (lenne) a fő üzenete, hogy a kereskedelmet, mint a legnagyobb GDP-, ÁFA- és adótermelőt, valamint a legnagyobb munkaerőpiacot jelentő szektort fókuszba állítsa a média segítségével.


Itthon ennek eléréséhez az éven „remek alkalmat" teremt, hogy idén sikerült öt éve először negatív exportnövekedési indexet „elérnie" hazánknak, 2008. augusztusban a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 7, importban 8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, ami az elemzők szerint is jól jelzi, az európai recessziós hullám magyarországi hatásait a jövőre nézve.

Úgyhogy, boldog Európai Kereskedelem Napját!

Pénz áll a házhoz..

Hatalmas – 20 milliárd eurós – hitelkeretet kap hazánk az IMF, az EU és a Világbanktól, amelynek célja a nemzetközi pénz- és tőkepiacok bizalmának erősítése, és segítség a fizetési mérleg finanszírozásához. A hitelkeretet – amit egyébként nem szükségszerű igénybe venni – 2010. március végéig hívhat le a magyar kormány, mindez azonban úgymond "fejnehéz": nagyobb részét a futamidő elején lehet lehívni.

Arról, hogy mekkora az összeg..

A 20 milliárd eurós hitelkeret a Valutaalap 12,5 milliárd eurója, az EU 6,5 milliárd eurója és a Világbank 1 milliárd eurója. Mindez nagyobb, mint az MNB jelenlegi, 17 milliárd eurós tartaléka.. Jó hír, jó hír? Ezt most több mint kétszeresére megemelik.

Mindez azonban nem ajándék, hanem hitel: a készenléti díj éves szinten 0,25 százalék, kamata 5-6 százalék, a visszafizetés futamideje 3-5 év.

Bajnai Gordon szerint a készenléti hitel és a hozzá kapcsolódó intézkedések hosszabb távon, a válság elmúltával erősítik a magyar gazdaság versenyképességét. Akkor ez most besegít vagy kisegít.. Ki segít?

Indulhat az építkezés a Székesfehérvár melletti Alba Airporton, miután a nemzetközi repülőtér megkapta a jogerős létesítési engedélyt. Állítólag a Biggeorge’s-NV Zrt 2005-ös bekapcsolódásával felgyorsultak az események, így röpke 3 év alatt megszületett a jogerős ítélet..

A 2010 első félévében megnyíló nemzetközi repülőtér elsősorban fapados és charter repülőgépeket fog kiszolgálni. A beruházók célja az lenne, hogy valódi konkurenciát jelentsenek Ferihegynek, ami azért nem lesz egyszerű. A jobb kihasználtság (és a biztosabb megtérülés!) érdekében a légikikötő mellett mintegy 110 hektáron üzleti és ipari parkot is létesít a beruházó.

Vajon összeütköznek-e a madarak a vasmadarakkal?

Támadnak a természetvédők is. Szerintük amellett, hogy nemzetközi szerződéseket is sért a börgöndi repülőtér fejlesztése, fokozottan védett vizes élőhelyeket is veszélyeztet, így itt ritka vízimadarak pusztulhatnak ki. Ráadásul szerintük nyolcvanmillió forintért hoznának létre egy munkahelyet Börgöndön, annyiért, amennyiből máshol 10-15 új állás is létesülhetne.

akkor javasolnánk munkahelyteremtési pályázatokat ..

Hétfőn Budapesten ünnepi üléssel kezdte meg tevékenységét az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI). Ez az első olyan uniós intézmény, amelynek székhelye Magyarországon van. Hazánk Lengyelországgal versengett e székhelyért, de végül a magyar pályázat nyert. Klasszikusan mondhatjuk: „Ezt elhoztuk!”

De mi is az EITI?

Egy ígéretes uniós kezdeményezés intézményi központja, melynek célja, hogy Európa oktatási, fejlesztési és tudományos területeit összehangolva növelje az EU innovatív képességét. Nem nehéz belátni: Európa versenyképessége döntő mértékben függ attól, hogy milyen mértékben tudja kutatási eredményeit a gyakorlatban is hasznosítani. Az európai „tudásháromszög” (oktatás-kutatás-üzleti innováció) egyes területei között eddig hiányzott az összehangolt együttműködés, ami a valós vállalati fejlődés, a kutatási eredmények alkalmazásának egyik fő gátját jelentette.

Az Intézet azáltal, hogy összefogja a tudásháromszög résztvevőit, remélhetőleg növelni fogja az EU és tagállamai képességét arra, hogy Európa tudásnyersanyagát (ez de szép szó!) az üzleti életben is kibontakoztathassák. A gazdasági növekedést gyorsító stratégia által a jövőben sikeresebben veheti fel az EU a versenyt nemzetközi vetélytársai az USA vagy Japán mellett. Mellett? Inkább mögött..

Érdekes módját választotta az NFÜ az idei Szigeten az EU-s forrásokból finanszírozott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT: tudod, ami - a sok sör mellett - Benned van) népszerűsítésére. Póker, rulett, kártyajátékok, blackjack ... várja az érdeklődőket a külüggyel közös Világsátor Kaszinóban. Biztos, hogy pont ez kellett?! Itt lett volna kapóra az Olimpia, ha már a játékoké a főszerep az éven.

Lehet, h nem mindenki gondolkodik paranoiásan, de egy pr-marketinges fején át kellene, hogy fusson a gondolat: biztos, hogy a kaszinózás és az EU-s források összekapcsolását érdemes választani? - mikor mindenki tudja, h sokakban felmerül a csalás és korrupció gyanú mindenféle támogatás, így az EU-s alapok forrásainak – tényleges, eredményes, hatékony, célzott.. – felhasználásával kapcsolatban is.

Az - egyébként csak játék-eurókra menő kaszinó mellett - viszont jó ötlet, h az intelligencia és kreativitást mérő teszteken, igaz-hamis fejlesztési kvízeken tesztelhetjük képességeinket. De a fantasztikusan egyedülálló ÚMFT-HÍD most sem maradhatott el, menj ki és nézd meg. Ettől lehidalsz...

Arra egyelőre még csak várhatunk, hogy itthon bárhova is megérkezzen a 4-es metró, de legalább a támogatási dokumentáció végre befutott Brüsszelbe. Azzal kapcsolatban, hogy miért is vett ennyi időt igénybe a támogatási kérelem eljuttatása – annak ellenére, hogy a kormány már július elején jóváhagyta azt – megoszlanak a vélemények, tulajdonképpen össznépi egymásra mutogatás vette kezdetét ez ügyben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség például a főváros felelősségét próbálja hangsúlyozni, míg mások pont az ő lassúságukat tartják a késlekedés okának. 

A kiemelt projekt tehát továbbra is mostohagyereknek tűnik, amit ugyan korábban jó ötletnek tűnt összehozni, de mostanra mintha mindenkinek csak púp lenne a hátán. A budapestiek pedig csak abban reménykedhetnek, hogy az egyszer majd elkészülő metró, a megvalósításnál valamivel gyorsabban halad majd velük.

Újabb összecsapás a magyar gazdaság és a nemzeti fejlesztés közötti „háborúban”

Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, ez a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint – áll az Új Magyarország Fejlesztési Tervben. Az erős forint miatt azonban az agrárfejlesztéssel együtt nagyjából 28 milliárd eurós támogatás – még 235 forintos euróárfolyamon számolva is – csak 6580 milliárd forintot ér. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elismerte: emiatt kevesebb hazai projekt kaphat támogatást, bár ha tartósan erős marad a forint, kompenzációt kaphatunk az uniótól.. írja az index cikkében

A hírportálnak az NFÜ elismerte, hogy a jelenlegi erős forintárfolyammal rosszul járhatnak a pályázók. A támogatási szerződések többségében forintban rögzített összegeket tartalmaznak. Így az erős forint/euró árfolyamon ugyanazon támogatási szerződés alapján forintban kifizetett támogatás az euróban megállapított keretet nagyobb mértékben terheli, mint magasabb árfolyam mellett… erős forintárfolyam mellett ugyanakkora euróban meghatározott támogatási keretből kevesebb forintban finanszírozott hazai projekt támogatására van mód..

A fejlesztési ügynökség azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egy 2006-os uniós rendelkezés értelmében akár 3 milliárd euróval is növelhetik hazánk támogatását. Ehhez az kell, hogy 2010-ben megállapítsák: 2007 és 2009 között az ország GDP-je – például az árfolyamváltozás miatt – plusz-mínusz öt százalékkal eltér attól, mint amit az uniós kötelezettségvállalási összegek megállapítása során figyelembe vettek.

Persze ez a 3 milliárd euró egy 235 forint/eurós árfolyamon számolva is csak 700 milliárd forintot jelenthet, ami csak részben kompenzálhatja az esetlegesen tartós forinterősödés esetén forintban elvesztett támogatás összegét…

Kell nekünk az erős forint?!

Az NFÜ Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága a GOP-2008-2.2.3. „E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása” című konstrukció esetében a pályázatok beadási határidejét 2008. december 31-éig meghosszabbította.

A konstrukció fő célja az elektronikus kereskedelem és a kapcsolódó elektronikus szolgáltatások fejlesztése az alábbi célterületekre:

• On-line ügyfélszolgálati rendszer, integrált, értékesítést támogató, marketing-automatizáló és ügyfélkapcsolat kezelési (CRM) rendszer kialakítása.
• B2C és C2C alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása.
• B2B alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása.
• Elektronikus szerződéskötés kialakítása.
• Elektronikus számlázás kialakítása.
• Vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolása.

Elszámolható költségek:

- szoftver licensz
- szoftver tanácsadás
- hardver beszerzés

A pályázati kiírás összefoglalója itt található

Bajnai Gordon fejlesztési miniszter, Carmelo Ezpeleta, a MotoGP jogait birtokló spanyol Dorna Sports cég vezérigazgatója, és még sokan mások – köztük Talmácsi Gábor, a versenysorozat 125cm³-es kategóriájának világbajnoka - 2008. július 23-án (ma) rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be egy, már a jövő évtől MotoGP futamok rendezésére alkalmas magyarországi pálya megépítésének szándékát.
 
Az NFGM sajtótájékoztatója szerint a több hónapja tartó, folyamatos tárgyalások sikeres lezárása nyomán megvalósuló versenypálya a balatoni üdülőkörzet dél-nyugati részén – a Somogy megyei Sávoly község közigazgatási területén – fekszik. Sávoly a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez és egyúttal Marcali kistérséghez tartozik. A hely infrastrukturális szempontokból is megfelel, a nyugat-magyarországi térség az M7-es autópálya és a sármelléki nemzetközi repülőtér közelsége miatt. A helyszín a szomszédos és mediterrán országok motorsport rajongói számára könnyen és gyorsan elérhető.

A háttérről..

A Magyar Turizmus Zrt. egy 100%-os tulajdonában álló leányvállalatot alapított a magyarországi MotoGP futamok szervezése céljából. A pálya üzemeltetésére létrejött egy 30%-ban a Magyar Turizmus Zrt. és 70%-ban a spanyol Worldwide Circuit Management S.L. (WCM) tulajdonában álló társaság, a Balatonring Zrt. A Balatonring mögött álló WCM évek óta világszerte sikeresen végzi hasonló motorversenypályák üzemeltetését és MotoGP futamok rendezését.  A Magyar Turizmus Zrt. leányvállalata, a Hun-Ring megszerezte a magyarországi MotoGP futamok rendezésére vonatkozó licencjogokat öt évre. A MotoGP pályát a Sedesa építi fel, majd a minél sikeresebb kihasználás érdekében átadja üzemeltetésre a Balatonring Zrt. részére. Utóbbi cég vállalta a versenyszervezési feladatokat is.

Úgy tűnik a kormány elkötelezett a MotoGP magyarországi futamának megrendezése mellett. Még szép, Magyarország számára turisztikai és sport szempontból is óriási lehetőség egy nagy médiaérdeklődést vonzó és kimagasló reklámértékkel bíró világsorozat vendéglátójának lenni, hiszen egy-egy futamra 100-150 ezer néző érkezik az egész világból, 184 országban sugározzák élőben és összesen 207 országban jut el a háztartásokba a televíziók képernyőin keresztül, így a verseny a Balaton, valamint Magyarország számára komoly ország marketing lehetőségeket rejt. A gyorsasági motoros futamok rendezésére alkalmas pálya és azt kiegészítő létesítmények üzemeltetése több mint 800 főnek adhat majd munkát.

Akkor mindenki jól jár.., de ki jár a legjobban?

szerinted?
 

Az Európai Bizottság engedélyezte a magyar filmszakmai támogatási programot, miután a magyar hatóságok kulturális kritériumokkal egészítették ki azt. 2013-ig 231 millió eurót tartalmaz a program (a kiosztható adókedvezményekkel együtt persze). 

Az elvi probléma viszont továbbra is adott. Nevezetesen, hogy az európai és/vagy hazai forrásból támogatott harmadik országbeli filmek gyártása egyrészről munkahelyeket és közvetett bevételeket teremt, másrészről viszont félő, hogy az európai filmeket szorítja háttérbe és konzerválja az amerikai filmek dömpingjét, amelyek nem feltétlenül kulturális értékeik miatt érdeklik annyira a mozilátogatókat.

A magyar gazdaság állapota alapkérdés, azt ismerjük, nem ismertetjük. De az akkor meg hogy lehet, hogy a regionális fejlesztésekben elsők vagyunk?

Hazánk ugyanis állítólag az első helyen áll az Európai Unió tizenkét (10+2) új tagországa között az uniós pénzek felhasználásában a 2004-2006-os források mutatói alapján, és mind a huszonhét tagállamot tekintve is harmadik.

A 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) eddig több mint 627,7 milliárd forintot fizettek ki a mintegy 670 milliárd forint keretből az európai uniós fejlesztési források felhasználása során. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint Magyarország a 2004-ben csatlakozott tagországok között ezzel a teljesítménnyel az első helyen áll a kifizetéseket tekintve.

2007-ben 41 milliárd eurót hívtak le a tagállamok a kohéziós politikára szánt forrásokból. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül pedig a legsikeresebb Magyarország volt.

A nemzeti fejlesztés és a gazdaság sikere ez alapján teljesen ellentmondásos..

Ez a nemzeti fejlesztés és a gazdaság paradoxona. Magyarország első és utolsó, ja! egyszerre..

Ki tudná ezt feloldani? Hallgassuk meg e két területért egyben felelős – címében tehát illetékesnek tűnő, ma már – nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert! Bajnai Gordon szerint ugyanis „modernizációs válságban sikeres a hazai fejlesztéspolitika”.

Igen?!