EUpályázat

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című pályázatán 190,1 millió forint uniós támogatást nyert el a Weborange Consulting Kft. A vállalkozás 380,2 millió forint összköltségű projektje során nagy teljesítményű erőművi alkatrész gyártó kapacitás kiépítése történt.

A beruházás során megvásárlásra és beüzemelésre került 1 db – a szélturbinák alkatrészeinek gyártásához szükséges – Mikron VCE 1200 CNC megmunkáló maróközpont és 1 db DECKEL MAHO DMF 260/11 mozgóállványos megmunkáló központ. Ezen eszközök lehetőséget teremtettek arra, hogy a vállalkozáson belül kialakuljon egy perspektivikusan fejlődő új üzletág, amely megteremtette a lehetőségét a cég további bővülésének, fejlődésének.

A projekt keretében beszerzett eszközökkel a Weborange Consulting Kft. energetikai berendezéseket és azok gyártásához tartozó szerszámokat gyártó vállalkozás közvetlen beszállítójának dolgozhat alkatrészek előállításával. A fejlesztés eredményeképpen a cég olyan üzletágat indított, amely segítségével az eddigi kevésbé prosperáló üzletágak bevételkiesését helyettesíteni tudja, illetve olyan növekedési és fejlődési perspektívát teremtett, amely megalapozza a hosszú távú növekedési és fejlődési pályáját.

Az új eszközök működése összefügg, hiszen a mozgóállványos megmunkáló központ nagyobb munkadarabok kialakítására szolgál, a CNC maróközpont kisebb munkadarabok megmunkálására, és az elkészült alkatrészek finommegmunkálását, késztermékké alakítását teszi lehetővé. Az eszközök egymással összefüggnek, együttesen adnak egy gyártósort.

A beruházás eredményeképpen magasabb feldolgozottságú termék áll elő, mivel egy precíziós tervezési és gyártási folyamat következtében egy fémalapanyagból energetikai berendezésekben használt alkatrész válik.

A GINOP-1.2.1-15 számú pályázati kiíráson 190 099 389 forintos támogatást elnyert, 380 198 778 forint összköltségvetésű fejlesztés 2016. augusztus 30-án indult és 2017. december 31-én zárult.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 416,15 millió Ft állami támogatást nyert el a K.F. Építőipari Kft. A cég 741,13 millió forint összköltségű projektje során az építőipar különböző ágazataiban felhasználható újgenerációs nanobeton kéményrendszerek kifejlesztését kívánja megvalósítani.

A K.F. Építőipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. 2011-ben kezdte meg tevékenységét villamos ipari szolgáltatások fő tevékenységgel. Az eredményesen végzett épület villamossági munkák később kiegészültek számos építőipari tevékenységgel, és ma már az építőipar a cég fő profilja. A dinamikus fejlődésének köszönhetően a vállalkozás az utóbbi években komplex építőipari beruházásokat is tud teljesíteni.

A cég 24 hónapos projektje során kifejlesztendő innovatív alapanyaggal lehetségessé válik a samott kiváltása mellett minőségi, könnyű kémények gyártása, készítése vegyes tüzelésű fűtőberendezések részére is. Az anyag és a különböző típusú termékek gyártásának mechanizálása és automatizálása is a projekt része, így modern technológiát, anyagot és termékeket kapunk. A kifejlesztendő termékek a piacon jelenleg elérhetőknél nagyobb hőmérsékletet fognak bírni, nagyobb lesz a vízállóságuk, könnyebb a munkavégzés velük és nem utolsó sorban a tervek szerint olcsóbbak is lesznek.

A projekt eredményeként kapott kéményrendszerek – speciális beton béléscsővel ellátott kéményrendszer, speciális beton béléscsővel ellátott, hőszigetelt kéményrendszer, speciális betonból készült elemes kéményrendszer, valamint a speciális habarccsal vakolt könnyűbeton elemes kéményrendszer – az építőipar különböző ágazataiban, így családi házak, társasházak gyűjtő kéményei, kondenz és zárt égésterű készülékek, szociális és ipari létesítmények, meglévő kémények utólagos javítása és felújítása során mind felhasználhatóak lesznek.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 416 152 631 Ft állami támogatást elnyert, 741 125 870 Ft összköltségvetésű projekt 2017. július 1-én indult és várhatóan 2019. június 30-án zárul.

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című felhívása keretében 290,46 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Sanatmetal Kft.
Az egri vállalkozás az 580,92 millió forint összköltségű projektje során korszerű technológiai színvonalú berendezések beszerzése mellett gépfelügyeleti rendszert vezet be.

A 100%-ban magyar tulajdonú, orvosi eszközöket gyártó és forgalmazó Sanatmetal Kft. jelenleg Magyarország piacvezető, illetve meghatározó vállalata a traumatológiai és ortopédiai eszközök gyártásának szakterületén. A mostani projekt keretében az eszközbeszerzések és a gépfelügyeleti rendszer kiépítése révén hat fő terület fejlesztését kívánják megvalósítani. A velőűrszeg, a csontcsavar és a csontlemez gyártási kapacitás fejlesztését, a gépfelügyeleti rendszer kiépítését, valamint a termékjelölési és csomagolási kapacitás bővítését.

A projekt eredményeként a gyártási kapacitást és hatékonyságot is növelő, korszerű technológiai színvonalú berendezések beszerzése és termelésbe integrálása valósul meg, kiegészülve egy ún. MDC gépfelügyeleti rendszerrel, amely segíti a gyártó berendezések hatékony kapacitás kihasználását. A gyártásfejlesztés célja a vállalkozás versenyképességének támogatása, valamint a várható növekedési pályához szükséges stabil gyártási háttér megteremtése megfelelő kapacitással, magas technológiai színvonallal, a kapacitások versenyképes kihasználásával. A projekt lezárásáig összesen 13 db új berendezés megrendelése, telepítése, minősítése, üzembe helyezése, és termelésbe bevonása fog megtörténni. A gépfelügyeleti rendszer kiépítése a gyártás minden kritikus berendezését lefedi majd.

A velőűrszeg, a csontcsavar és a csontlemez gyártási kapacitás fejlesztése az adott területeken 23, 30 és 18%-os növekedést eredményez. A gépfelügyeleti rendszer kiépítése összesen 55 db gyártó berendezésre történik meg, és a cég teljes eszközhatékonyságát átlagosan 15%-al növeli. A termékjelölés fejlesztése során a termékjelölési kapacitás 25%-al fog növekedni, az új típusú (GS1/UDI) jelölés bevezetésének lehetősége pedig piaci előnyt jelent majd a vállalkozás számára. A csomagolás területén tervezett fejlesztés eredményeként a steril csomagolási kapacitás 30%-al fog növekedni.

A GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiíráson 290 461 782 forintos támogatást elnyert, 580 923 561 forint összköltségvetésű fejlesztés 2017. március 1-én indult és várhatóan 2018. július 31-én zárul.

Az NKFI „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 81,04 millió Ft állami támogatást nyert el a KINETO Lab Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Kft. A cég a 119,39 millió forint összköltségű projektje során orvosbiológiai kutatási és szolgáltatási kapacitását fejleszti, valamint újfajta daganatellenes terápiás megoldásokat vizsgál.

A KINETO Lab Kft. a jelen projektben a már meglévő szövettenyészeti és állatházi infrastruktúráját kívánja bővíteni úgy, hogy évente több alkalommal, folyamatosan képes legyen akár milligrammos mennyiségben izolálni ellenanyagokat a saját korábbi fejlesztései eredményeként kialakított hybridomákból, vagy az akadémiai és ipari partnereitől kapott sejtekből. Az így kapott antitestek aztán különböző technikai megoldásokban alkalmazva (laboratóriumi diagnosztikai kit-ek, molekulárisbiológiai reagensek, immunhisztokémiai technikák stb.) piaci értékesítésre kerülnek.

Az új hatóanyagok, köztük a terápiás antitestek tesztelése feltételezi a mind jobb preklinikai modellek alkalmazását. Ezek magukban foglalnak molekuláris biológiai metodikákat, sejt-és szövettenyészeti technikákat és állatkísérleteket egyaránt. Így van ez az onkológia területén is. A beteg-eredetű tumor xenograftok (PDTX), amikor közvetlen műtéti mintát ültetünk speciális egerekbe, sokkal jobban reprezentálják az eredeti tumort, mert nem csak a daganatsejtek, hanem azok környezete is átültetésre kerül. A pályázat megvalósításának második nagy célkitűzése ilyen specifikus modellek kialakítása a legkevésbé kezelhető daganatféleségekből, későbbi alap- és K+F kutatásokhoz.

Ezen felül, harmadrészt a modellek segítségével újfajta, a daganatos ereken speciálisan ható ellenanyagokat fejleszt diagnosztikus és terápiás felhasználásra. Az endoteliális markerek azonosítása újfajta terápiás támadáspontot jelentenek, amelyek csökkenthetik a daganatellenes készítmények mellékhatásait, és fokozzák azok hatékonyságát a tumorokon.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 81 036 000 Ft állami támogatást elnyert, 119 392 500 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indult és várhatóan 2019. december 31-én zárul.

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 411,41 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a JAVIPA Kft. A békéscsabai cég a 822,82 millió forint összköltségű projektje során nyomdaipari eszközparkját fejleszti.

A megnövekedett gyógyszeripari megrendelések, minőségi elvárások miatt szükségessé vált fejlesztés során a csomagolóeszközök, valamint a betegtájékoztatók és használati utasítások gyártásához kapcsolódó kapacitásbővítés valósul meg. A vállalkozás a dobozgyártás bővítéséhez egy Speedmaster ofszet nyomógép beszerzését kívánja megvalósítani, mert jelenleg B2 íveket használó nyomógéppel rendelkezik, de igény mutatkozik dupla méretű, B1 formátumú ívekhez alkalmas nyomógép használatára is. Az új géphez szükség van CtP levilágító, egyenes vágógép, valamint kivágó plotter használatára is, melyeket szintén a projekt keretében kívánnak beszerezni.

A raktárlogisztika fejlesztéséhez 3 db ollós emelő, 1 db hőalagutas zsugorfóliázó és 1 db gyalogkísérő targonca beszerzése történik majd. A projekt keretében a betegtájékoztatók, használati utasítások és címkék gyártásához kapcsolódó kapacitás bővítéséhez 1 db ROTATEK tekercsofszet nyomógép beszerzése történik meg, mely rendkívüli pontossággal, alacsony selejtszámmal gyárt betegtájékoztatókat és címkéket, valamint különlegessége, hogy ofszet technológiával tekercsről-tekercsre vagy tekercsről-ívre vágással is nyomtat. Ennek a nyomógépnek a munkáját segíti a rakatfordító, a hajtogatógép, valamint a 4 db kötegelőgép is. A hatékonyság növelése érdekében kívánják bevezetni az SQL alapú VECTORY vállalatirányítás/termelés-irányítási rendszert (IPAR4.0), melynek bevezetése szükségessé teszi két szerver, egy adattároló és a vonatkozó szoftverek üzembe helyezését is.

A projekt eredményeként a JAVIPA Kft. újabb, a legmodernebb technológiákat képviselő gépekkel fog rendelkezni, melyek használata jelentős versenyelőnyhöz juttatja a céget. A technológiák használatának eredményeként a cég árbevétele továbbra is dinamikusan növekedni fog és olyan cégekkel tud hosszú távú megállapodásokat kötni, akikkel a kapacitás hiányában nem tudnának kapcsolatot létesíteni.

A GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiíráson 411.410.867 forint támogatást elnyert, 822.821.735 forint összköltségvetésű fejlesztés 2017. augusztus 17-én indult és várhatóan 2019. február 15-én zárul.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 94,25 millió Ft állami támogatást nyert el a POLINVENT Fejlesztő, Kivitelező és Értékesítő Kft. A 153,03 millió forint összköltségű projekt során környezetbarát fotopolimerizációs műgyanták és kompozitok fejlesztése történik a mélyépítési ipar "no-dig" technológiái számára.

A csatornarendszerek bontásmentes javítása, azok többféle technológiája Európában az 1990-es évektől terjedt el. Rövid bélelések (ShortLiner) céljára elsősorban helyben térhálósodó, többkomponensű gyantákat használnak. Ezek folyékony komponenseit a helyszínen mérik és keverik össze, majd az erősítő szálakból (pl. ECR üvegből) készült speciális vázanyagot a gyantakeverékkel átimpregnálják. Az impregnált vázanyagot egy hengeres, rugalmas, felfújható belső zsaluzó elemre, ún. packerre átfedéssel felteszik, majd a packert az akna felől a hibahelyre tolják. A packert nyomás alá helyezik, így az elkezd tágulni. Az impregnált vázanyag átfedése lecsökken, és a még ragacsos anyag az eredeti cső falához szorul. A kikeményedés általában 3-4 órát vesz igénybe. Utána a packer túlnyomását leengedik, és a packert kihúzzák. Az eredmény egy „cső a csőben” típusú javító béléscső.

Jóval gyorsabb eljárást tesznek lehetővé az UV fénnyel térhálósodó megoldások, amelyek egyelőre csak a hosszú, általában aknától aknáig tartó csatornabéleléseknél (LongLiner) terjedtek el. A jelenlegi eljárások jellemzően sztiroltartalmú gyantákat használnak. Ezek – amellett, hogy kellemetlen szagúak és egészségkárosítóak – alacsony lobbanáspontjuk miatt meglehetősen tűz- és robbanásveszélyesek is.

A megoldáshoz újszerű gyantákat célszerű kifejleszteni, pl. az uretán metakrilátok családjából. Ezek üzemszerű előállítását modern, számítógépvezérelt technológiával tervezzük, egyetemi (BME) és kutatóintézeti (MTA KFKI) szakemberek bevonásával. Jelen K+F projekt végső célja: környezetbarát és egyben termelékeny megoldás kidolgozása a ShortLiner bontásmentes csatornajavításra.

Olyan új, UV-fényre gyorsan térhálósodó sztirolmentes gyanták fejlesztésére kerül sor, amelyeknek a jelenlegieknél magasabb a lobbanáspontjuk, szaguk alig van, és jelentősen kisebb a tűz- és robbanásveszély. A helyszíni munka termelékenysége nemcsak a gyors kitérhálósodás révén nő, hanem amiatt is, hogy a gyanták elő-impregnált vázanyagok, ún. prepregek formájában kerülnek piacra. Így elmarad a helyszíni mérés, keverés és impregnálás; ezek üzemi körülmények között megbízhatóbban, egyenletes minőséggel megoldhatók.

Mivel UV-packerek még nem, vagy nem kellően kiforrott formában kaphatók, a projekt keretében elektronikai és gépész szakemberek bevonásával a prototípusok tesztelésére saját UV packereket is fejlesztünk. Előzetes felméréseink szerint a magas bérű országokban (pl. Németország, USA) máris jelentős az érdeklődés a nem olcsó, de a termelékenységet ugrásszerűen növelő, igényes megoldás iránt.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 94 255 388 Ft állami támogatást elnyert, 153 028 237 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 153,3 millió Ft állami támogatást nyert el a Novalak Kft. az 255,5 millió forint összköltségű fejlesztéséhez.

A projekt során intelligens computer vision elven alapuló fél-automata festőrendszer fejlesztése történik műemlék épületek homlokzatainak festésére és hőszigetelésére.

A munkavédelmi ellenőrzések eredményei alapján megállapítható, hogy a súlyos munkabalesetek 17 százaléka az építőiparban történik, és a halálos balesetek közül is minden ötödik ebben az ágazatban következik be. A nagy fluktuáció, a rövid ideig tartó veszélyes tevékenységek, mint a daruzás, bontás, szerelés, és a szélsőséges környezeti viszonyok miatt az építőipar az egyik legveszélyesebb ágazat. A projekt keretében egy olyan megoldás kerül kivitelezésre, amely a munkavédelmi szempontok figyelembevétele mellett az automatizálás bevezetésével utat nyit biztonságos, minőségi és produktív kivitelezésre.

A projekt célja egy olyan fél-automata robotizált festőrendszer fejlesztése, amely a talajról történő működtetéssel meg tudja valósítani épületek homlokzatainak hőszigetelését és festését, ezáltal kiküszöbölve a potenciális munkabalesetet okozó kockázati tényezőket, mint az állványozás össze- és szétszerelése, a magasban végzett munka, festés során belélegzett anyag. A projekt során a rendszer prototípusa kerül kivitelezésre. A rendszerben az automata festési műveleteket egy, a kosárba rögzített festőrobot végzi. A robot automatizált működtetéséhez intelligens mesterséges látást biztosítanak a robot számára, azaz optikai, lézeres és infrakamerás szenzorok segítségével gyűjtik a rendszer döntéshozó képességéhez szükséges adatokat. A K+F projekt keretében kifejlesztett komplett rendszer nem csak műemlék épületek hőszigetelési feladatainak ellátására, hanem bármely olyan objektum akár hőszigetelési, akár festési feladatait el tudja látni, amelynek magassága nem haladja meg a 13 métert.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 153 300 048 Ft állami támogatást elnyert, 255 500 080 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.

A Széchenyi 2020 program „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című felhívása keretében 211,02 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a GALLDORF Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. által vezetett konzorcium. A 340,95 millió forint összköltségű projekt során GMO mentes minőségi takarmány szójabab termesztési technológiájának és feldolgozási lehetőségeinek kidolgozása történik a sertéstakarmányozásban.

A projektben hazánk GMO mentes szója alapanyag ellátása érdekében új takarmány típusokat fejlesztenek, amelyek előállításához szükséges, hogy a jelenleg alkalmazott szója termesztési technológiát is átalakítsák, gyakorlatilag új technológiai sort létrehozva az alapanyag előállítástól a takarmány feletetéséig.

A létrehozandó új technológiai sor eredményeként az ország gazdálkodói nagyobb hozammal termelhetik és értékesíthetik GMO mentes takarmány szója terményüket. Az állattenyésztők pedig kiváló, nagyobb tápanyagtartalommal rendelkező és egészségesebb takarmányhoz jutnak. A fejlesztők célja, hogy egyértelműen bebizonyítsák, hogy létezik olyan szójafajta szortiment, amely helyes agrotechnológia mellett képes a Közép-Magyarországi régió szójatermelésre alkalmas termőterületeinek lefedésére is, és amely technológia ezt követően hazánk többi területére, illetve egész Európára is kiterjeszthetővé válik. Ezen felül a hízlalási modell-kísérletekkel és részletes laborvizsgálatokkal kívánják bizonyítani ezen fajták beltartalmi erősségeit, amelyeket sikeresen fel lehet használni a felfutóban lévő sertéstenyésztés takarmány bázisának kialakításánál.

A felhasznált fehérjehordozók hazai beltartalmának és hozamának növelése érdekében egy új agrotechnológiai eljárás kidolgozása szükséges. Az így nyert GMO mentes szójabab biztosítja a vizsgálatok alapját. A projekt célja, hogy a fent említett technológiával megfelelő mennyiségű és minőségű GMO mentes takarmány alapanyagot állítsanak elő. Az innovatív technológiának köszönhetően egy jobb és szorosabb termelési folyamat jön létre a gazdálkodók, takarmány-előállító és sertéstelepet működtető vállalkozások között.

A projekt konzorciumvezetője a GALLDORF Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt, a konzorcium tagja a PILLAR Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft.

A VEKOP-2.1.1-15 számú pályázati kiíráson 211 023 937 forint uniós támogatást elnyert, 340 951 485 forint összköltségvetésű fejlesztés 2017. október 1-én indult és várhatóan 2019. szeptember 30-án zárul.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 141,85 millió Ft állami támogatást nyert el az Izotóp Intézet Kft.

A 328 millió forint összköltségű projekt során új típusú cézium-sugárforrások előállítása, környezetbarát kezelési technológia keretrendszerének kifejlesztése történik.

Az Izotóp Intézet Kutató, Fejlesztő, Termelő és Szolgáltató Kft. radioaktív izotópok és egyéb termékek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával foglalkozik. A vállalkozás Sugártechnika üzletága kis és nagy aktivitású sugárforrásokat gyárt, továbbá technológiai módszereket fejleszt a radioaktív hulladék újrahasznosítására.

Jelen projekt keretében a lejárt szolgálati idejű, nagy aktivitású, környezeti szempontból a porlódás miatt veszélyes Cs-137 hulladék újrafelhasználását kívánják megvalósítani, kidolgozva a cézium szervetlen mátrixhoz (kerámiához) való kötésének technológiáját. Ezáltal a kerámiához kötött nem porlódó és vízben nem oldható Cs-137 új típusú sugárforrások alapanyagává válik. Ily módon a kezelendő vagy tárolandó radioaktív hulladékból Cs-137-alapanyagot, majd abból nagyobbrészt a nemzetközi piacokon jól eladható forrásokat készítenek, ezáltal a radioaktív hulladéktároló üzemek mentesülnek az újra feldolgozott Cs-137-hulladék elhelyezésétől.

A projekt során létrejön egy komplett gyártórendszer új típusú, kerámiához kötött Cs-137 sugárforrások előállítására, az új típusú Cs-137 sugárforrás prototípusa, valamint egy komplett gyártástechnológiai leirat új típusú Cs-137 sugárforrások előállítására és a gyártórendszer üzemeltetésére.

A projekt keretében két K+F-álláshellyel bővül az Izotóp Intézet Kft. kutatói létszáma.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 141 855 878 Ft állami támogatást elnyert, 328 024 327 Ft összköltségvetésű projekt 2017. szeptember 1-én indult és várhatóan 2019. augusztus 31-én zárul.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 141,07 millió Ft állami támogatást nyert el a XiMo Hungary Kft. A 265,36 millió forint összköltségű projekt során olyan sztereoszelektív molibdén/volfrám alapú metatézis komplexek kifejlesztése történik, melyek hatékonyan alkalmazhatóak különféle szerves vegyületek szintézisében.

Az olefin metatézis az egyik legszélesebb körben alkalmazható kémiai átalakítás, mely szén-szén kettőskötések összekapcsolását jelenti átmeneti fémkomplexek katalizátorok segítségével. A metatézis felfedezése óta az átmeneti fémet tartalmazó katalizátorok jelentős szerkezeti változásokon mentek keresztül, de még mára is maradtak olyan alapvető, megoldatlan kihívások, mint a különböző típusú funkciós csoportokkal való kompatibilitás, vagy a jól definiált térszerkezetű termékek előállítását lehetővé tevő sztereoszelektivitás elérése. A jelenleg piacon lévő katalizátorok által nyújtott előnyök teljes feltérképezéséhez szükségessé vált e fémkomplexek továbbfejlesztése.

A XiMo Hungary Kft. által vizionált fejlődés egyik legígéretesebb iránya olyan, megfizethető árú, sztereoszelektív molibdén és/vagy volfrám alapú metatézis komplexek kifejlesztése és az előállításukat lehetővé tevő gyártó eljárások kidolgozása, melyek hatékonyan alkalmazhatóak különféle szerves vegyületek szintézisében. A fejlesztés során szisztematikus kísérlettervezéssel szerkezet-hatás összefüggéseket kívánnak felállítani, majd az eredmények analízise és megértése után új típusú fémkomplexeket tervezni.

A projekt keretében 2 db nagyfokú sztereoszelekticitással és/vagy jelentős poláris funkciós csoport toleranciával bíró Mo- és/vagy W-alapú metatézis katalizátor prototípus kifejlesztése történik, majd a gyártásukhoz szükséges laboratóriumi, ipari technológia kidolgozása, végül minimum 200-200 g hatóanyag legyártása és felhasználóbarát formában való kiszerelése demonstratív jelleggel.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 141 076 227 Ft állami támogatást elnyert, 265 368 256 Ft összköltségvetésű projekt 2017. szeptember 1-én indult és várhatóan 2019. augusztus 31-én zárul.

Az EBC* Licensing Kft., valamint magyar, spanyol, lengyel partnerei projektjének célja egy olyan nemzetközi megoldás létrehozása volt, amely hátrányos helyzetben lévő fiatalok helyzetén kívánt változtatni annak érdekében, hogy sikeresen léphessenek be a munkaerőpiacra.

A pályázati projekt során kifejlesztettek egy átfogó, nem-formális tréning programot, amely a későbbiekben hozzásegíti a résztvevőket a nemzetközileg elismert EBC*L (European Business Competence* Licence) tanúsítvány megszerzéséhez is.

A projekt fiatal álláskeresők – különös tekintettel társadalmi vagy gazdasági szempontból hátrányos helyzetű fiatalok – számára kínál alapvető gazdasági ismereteket és olyan kulcskompetenciákat, melyek a munkaerőpiacra való belépést sikeressé teszik, szinkronban a KC 1,3,4,5,6,7 Európai Közösség Kulcskompetenciák Keretmegállapodásával.

A Youth Camp képzési programcsomag a következőket tartalmazza:

• gazdasági gondolkodást, tervezést és cselekvést, valamint személyes és szociális kompetenciákat célzó tanulási célok katalógusa
• didaktikai és módszertani koncepció, amely biztosítja, hogy a tréninganyag élet- cselekvés- gyakorlat- és médiaorientált, és így valószínűleg növeli az érdeklődést a nehezen elérhető célcsoport számára, növeli motivációjukat.
• kapcsolódási pontok a meglévő EBC*L LifeManagement tanúsítvánnyal, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők nemzetközileg elismert vizsgát vállalhatnak a képzés végén
• vonzó és motiváló face-to-face és online tananyagok készítése az előző három területre
• útmutató az ifjúság területén tevékenykedő ifjúságsegítők, trénerek számára, mely bemutatja, hogy hogyan kell felhasználni ezeket az anyagokat

A kitűzött célokat az alábbiak révén érték el:

• A fiatalok munkanélküliségi és munkanélküliségéhez vezető okokra vonatkozó kezdeti kutatás (O1).
• A kutatás eredményei alapján kidolgozott és összeállított 100 képzési célt tartalmazó Curriculum (O2), mely a Youth Camp tréning tananyaga. A célkitűzések kiterjednek a gazdasági gondolkodás, a tervezés és a cselekvés, valamint a személyes és szociális kompetenciák témaköreire, melyek négy különböző konkrét célkitűzést fogalmaznak meg:

1. Növelni a motivációt és a nyitottságot a proaktivitás felé
2. Vedd kezedbe az életed irányítását
3. Kifejleszteni alapvető társasági készségeket
4. Alapszintű üzleti tudást szerezni

A Youth Camp Curriculum jelenleg magyar és angol nyelven érhető el.

• Képzési anyagok gyűjteménye – Training KIT (O3). Ez a dokumentum azokat az anyagokat és forrásokat tartalmazza, amelyeket a partnerség fejlesztett ki a tréning program számára. Ez a didaktikai és módszertani koncepció biztosítja azt, hogy a tréningprogram élet- cselekvés- gyakorlat- és médiaorientált legyen, és ezáltal felkelti a nehezen motiválható célcsoport érdeklődését is, vonzó és motiváló face-to-face és online tananyag-összeállítást tartalmaz. A Training KIT-et a tanfolyam résztvevői és a trénerek, ifjúságsegítők egyaránt használhatják. Az egyéni gyakorlatok és források könnyen megtalálhatók és multiplikálhatók. A Training KIT olvasható angol, magyar, lengyel és spanyol nyelven.

A kidolgozott tréning anyagok ingyenesen letölthetők a www.afs.hu, valamint a www.ebcl.hu honlapról. A főpályázó az EBC* Licensing Oktatási és Fejlesztő Intézet Kft., partnerei az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány, a spanyol Centro Espanol de Nuevas Profesiones, valamint a lengyel Fundicja Instytut Rozwoju Regionalnego voltak.

Az E+ EU Programme 2014-2020 „2 Strategic Partnership for Youth” keretében megvalósult „Youth Camp for fostering entrepreneurship among youth in Europe” című, 2016-2-HU02-KA205-001831 azonosító számú projekt 2016. szeptember 1-én indult és 2017. augusztus 30-én zárult.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 415,91 millió Ft állami támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. által vezetett konzorcium. A 675,58 millió forint összköltségű projekt során olyan technológia kifejlesztése történik, amely képes a hematológiában a sejtfelismerés és pontos sejtszámlálás folyamatát mikro környezetben megvalósítani.

A korrekt diagnózishoz megfelelő laboratóriumi eredmények meghatározása alapvetően laboratóriumi környezetet igényel a berendezések nagy helyigénye, vegyszerfogyasztása, illetve kezelésük és karbantartásuk bonyolultsága miatt. Az egészségügyi intézmények egyre inkább igénylik az "eset helyén" eredményt szolgáltatni képes ú.n. point of care (POC) készülékeket. Napjainkban egyre több kisméretű, de megfelelő pontosságú mérőkészülék hozzáférhető, de a sejtszámlálás területe az analizátorok speciális adottságai miatt kimaradt. A NORMA Instruments Zrt. - ECOMED-Consulting Kft. konzorcium kifejlesztette a világon első valóban POC felhasználásra specifikált hematológiai analizátort. Ahhoz azonban, hogy valamennyi, a sürgősségi területen igényelt vérsejt paraméter mérhető legyen, a vérsejtek morfológiájának egy nagyságrenddel pontosabb azonosítása szükséges.

A projekt célja olyan mikrofluidikai technológia kidolgozása, amely felhasználásával az analizátorok mérete és folyadék felhasználása a szokásos mennyiség töredéke, de az elrendezés alkalmas vérkép paraméterek pontos meghatározására, beleértve az éretlen sejttípusok (így többek között a reticulocyták) koncentrációjának meghatározását. A mikrofluidika kutatási eredményeit a humán laboratóriumi diagnosztikában eddig korlátozottan használták. A hematológiában, a sejtanalizátorok területén jelenleg nem létezik olyan technológia, amely képes lenne a sejtfelismerés és pontos sejtszámlálás folyamatát mikro környezetben megvalósítani. A technológia alkalmazásával "point of care" környezetben történő méréshez is biztosítható lesz analizátor, elsősorban a sürgősségi és intenzív betegellátás, valamint a mentés területén.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 415 913 383 Ft állami támogatást elnyert, 675 588 972 Ft összköltségvetésű projekt 2017. július 1-én indult és várhatóan 2019. április 30-án zárul.

Az NGM pályázati felhívásán 74,88 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a V-CASTING Kft.

A cég 136 millió forint összköltségű projektje során 1775 nm nettó alapterületű hidegcsarnok épül.

A V-CASTING Öntödei Termelő és Szolgáltató Kft. magyar magánszemélyek tulajdonában lévő, 2007-ben alapított, ecseri székhelyű, jelenleg 47 főt foglalkoztató vállalkozás, amely sorozatban gyártható alumínium termékeket – például árnyékolástechnikai eszközöket (redőnytokvég, zsaluzia alkatrészek), pneumatikus vezérlőeszközök házait, csatlakozó elemeit, gáznyomás szabályozó szelepek házait, autóipari alkatrészeket (turbófeltöltő, visszapillantó tükör váza, kuplungvilla) – gyárt nyomásos öntési technológiával.

A cég meglévő vevőköre mellé az elmúlt évek során új, elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó megrendelők jelentkeztek. A megnövekedett gyártásból származó félkész- késztermékek tárolása a vállalkozás jelenlegi ecseri székhelyén azonban nem megoldott, jelenleg csak a gyár termelőrészlegének terhére történhet.

Az új megrendelések kiszolgálására a vállalkozás új nagynyomású és új cinköntésre is képes gépek beszerzéséről döntött, ami a kapacitások jelentős, minimum 20-25%-os bővülését eredményezi majd. A gyártás során előálló félkész és kész termékek előírás szerinti elhelyezése csak egy új csarnokban oldható meg, ahol biztosítható a termékek nyomon követése és a logisztikai folyamatoknak leginkább megfelelő be- és kitárolása. A projekt keretében megvalósuló 1775 nm alapterületű hidegcsarnok megépítése felszabadítja a jelenleg raktárként használt gyártó területeket, így helyükre a vállalkozás meglévő, de nem üzemelő, illetve beszerzés alatt álló gyártógépei kerülhetnek. A raktárfejlesztéssel és az arra épülő további kapacitásbővítéssel egy felsőfokú végzettséget igénylő minőségbiztosítási mérnöki és négy termelő tevékenységet végző öntési, sorjázási, csomagolási munkahely jön létre a vállalkozásnál, ezzel is hozzájárulva a térség további gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium „Mikro-, kis- és középvállalkozások telephelyfeltételeinek javítása Pest megye területén” című pályázati felhívásán, a Pest megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030 és Pest megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 megvalósításához nyújtott célzott pénzügyi költségvetési támogatás a Pest megyei fejlesztések előirányzatából 74 887 340 forintos állami támogatást elnyert, 136 158 800 forint összköltségvetésű fejlesztés 2017. március 1-én indult és várhatóan 2017. december 31-én zárul.

Az NKFIA „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán a SYCONS Kft. 168,81 millió Ft állami támogatást nyert el. A cég 280 millió forint összköltségű projektje során technológia- és eszközfejlesztés történik földcsuszamlások és felszínmozgások stabilizációja érdekében.

A földcsuszamlások, partfal leszakadások kiváltó oka az esetek egy jelentős részében a megmozdult talajtömegben lévő talajvíz vagy rétegvíz viszonyok, és ennek következtében a belső talajfizikai jellemzők megváltozása. Sok esetben a már mozgásban lévő talajtömeg nagysága nem teszi lehetővé, hogy a mozgásokat mérnöki szerkezetekkel meg lehessen állítani, vagy egy ilyen beavatkozás csak irreálisan magas költséggel lenne lehetséges.

A Sycons Kft. által jelenleg alkalmazott eljárás a mozgások legfontosabb kiváltó okát szünteti meg, ami a nyírási felület mögötti még meg nem mozdult talajtömegben a feltorlódó, áramló talajvíztömeg megcsapolását, ellenőrzött formában történő kivezetését jelenti. Ezáltal a nyírási felület mögötti talajvízszint olyan mértékig csökkenthető, hogy a vízvezető rétegekben ne jelentkezzen nyomás alatti talajvíz, a csúsztatóerők kisebbek legyenek, mint a csúszólapon jelentkező súrlódási erő. Ennek a technológiának az alkalmazhatóságát behatárolja a korlátozott beépítési mélység, illetve az érkezési oldal „szükségessége”. Sok esetben a stabilizálandó partfal nagy magasságú (40-60 m) és a víztelenítendő vízadó réteg is ilyen vagy nagyobb mélységben helyezkedik el.

Jelen kutatási és fejlesztési projekt célja egy olyan berendezés és technológia kifejlesztése, amely ezeket a korlátozásokat kiküszöböli, azaz alkalmas 25 méternél magasabb partfalaknál 100 métert meghaladó hosszúságú mélyszivárgó drén beépítésére kedvezőtlen fejtési osztályba tartozó – homok, homokliszt, iszap – talajok és kedvezőtlen talajviszonyok esetében is oly módon, hogy a beépítésre csak az „indulási” oldal áll rendelkezésre.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 168 811 457 Ft állami támogatást elnyert, 280 185 765 Ft összköltségvetésű projekt várhatóan 2018. november 30-án zárul.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán a TERVÁN Kft. 281,98 millió Ft állami támogatást nyert el. A vállalkozás 422 millió forint összköltségű projektje során mobil mechatronikai ipari alkalmazásokat fejleszt lézer- és szerkezeti feszültség mérési technológiák alkalmazásával.

A stratégiai gáz- és olaj gerinc csővezeték hálózatok telepítése és karbantartása kiemelten veszélyes, ugyanakkor nemzetközi és nemzetgazdasági szempontból jelentős feladat.

A vezeték egy adott szakaszának javítása, karbantartása bonyolult és veszélyes, hiszen robbanó elegyet szállítanak. A fektetéskor a helyszínen összeállított vezetékek objektív mechanikai megítélése nehézségekbe ütközik, ezért kívánatos egy olyan eljárás kidolgozása, amellyel szélsőséges körülmények között is egyenletes kivitelezési minőséget lehet biztosítani. Továbbá indokolt egy eltérő terepi körülmények közötti javítás-karbantartás és csővezetéki építés optimális technológiai kialakítása, amely csőtípusoktól függetlenül képes a szükséges műveletek elvégzésére. A javítás helyén alkalmazható, ún. csőszakasz gázhatároló egységre eddig nem volt példa. Olyan egység pedig, amely gázelegy jelenléte mellett is biztosítaná a munkavégzés biztonságos feltételeit, nem létezik. Nincs továbbá maradó csővezetéki feszültségek kiértékelését végző, lézertechnológiát alkalmazó eszköz sem. Jelenleg a piacon az elképzelt integrált rendszernek csupán részelemei léteznek és adott célra integrálhatók.

Különösen jelentős a robbanás biztos (ún. ATEX) alkalmazások fejlesztése, amelyek robbanó gázelegy jelenléte mellett is biztonságos terepi kivitelezést és karbantartást biztosítanak. A kiszakaszolás és kiszellőztetés ideje ezzel a technológiával lerövidül. A létrejövő technológia és prototípus olyan piaci igényre épül, mely a MOL és az FGSZ általi előírások minél magasabb szintű teljesítését teszi lehetővé. A projekt eredményeként létrejön egy mobilan telepíthető, terepen alkalmazható eszközrendszer, mely modulokból építtetett, a robbanó gázelegyeket a megmunkálási tértől elhatároló csőszakaszoló megoldásból és lézeres mérőberendezésből, illetve szerkezeti feszültségmérő rendszerből áll.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 281 979 240 Ft állami támogatást elnyert, 422 344 302 Ft összköltségvetésű projekt 2017. július 3-án indult és várhatóan 2019. június 30-án zárul.

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 257,9 millió forint támogatást nyert el a Sanatmetal Ortopédiai és Traumatológiai Eszközöket Gyártó Kft. A magyar vállalkozás 515,81 millió forintot meghaladó összköltségű projektje során korszerű technológiai színvonalú berendezések beszerzése és termelésbe integrálása valósult meg.

A Sanatmetal Kft. 100%-ban magyar tulajdonú, orvosi eszközöket gyártó és forgalmazó vállalkozás, amely jelenleg Magyarország piacvezető, illetve meghatározó vállalata a traumatológiai és ortopédiai eszközök gyártásának szakterületén. A vállalat innovatív fejlesztőként és minőségi gyártóként elismert szereplője a nemzetközi piacnak is, ahol részben a saját termékeikkel, részben a legnagyobb világcégek stratégiai beszállítójaként van jelen.A vállalkozás célja a traumatológiai és ortopédiai termékkör gyártási hátterének, termelési kapacitásának bővítése, beszállítói kapcsolatuk növelése világszínvonalú környezetbarát termelő berendezésekkel, melyhez jelen projekt is hozzájárult, megteremtve a lehetőséget a versenyképesség további növelésére. A Sanatmetal termékei iránti kereslet folyamatosan növekszik, a növekedésük elsősorban az igények gyors kielégítésének képességétől függött, amelyet a kapacitásuk bővítésével és a hatékonyság növelésével együtt tudtak fokozni.

A projekt során összesen 12 db új berendezés megrendelése, telepítése, minősítése, üzembe helyezése, és termelésbe bevonása történt meg, mely négy gyártási területet érintett: a csontlemez, a velőűrszeg, a csontcsavar és a csípőprotézis gyártást, amelyekben 3+1 tengelyes, valamint 3+2 tengelyes függőleges megmunkáló központok, CNC hosszlyukfúró gép, korszerű CNC eszterga gépek beszerzésére került sor.

Az új termelő eszközök a megőrzött munkahelyek fenntartásához is hozzájárultak, továbbá jelentős kapacitásbővülést jelentenek és a korábbitól termelékenyebb technológiát biztosítanak, valamint olyan komplex megmunkálásra képesek, amik a járulékos személyi időket is csökkentik.

A GINOP-1.2.1-15 számú pályázati kiíráson 257,9 millió forintos vissza nem térítendő támogatást elnyert, 515,81 millió forint összköltségvetésű fejlesztés 2015. november 1-én indult és 2017. április 18-án zárult.

Keressen pénzt vele, küldje át ismerősének, ha rendelkezik nagyméretű uniós projekt táblával és lejárt a dátum, ami rajta van.

Jelentkezzen most, töltse ki az alábbi űrlapot.

A Széchenyi 2020 „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című konstrukciója keretében 155,72 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Hi-Lex Hungary Kft. A 362,46 millió forint összköltségű projekt során új generációs innovatív ablakemelő szerelvény termékcsalád és gyártástechnológiájának kifejlesztése történt a Hi-Lex magyarországi gyárában.

A HI-LEX Hungary Kft. célja a termékfejlesztési és termelési feladatok magas színvonalú és rugalmas végrehajtásával minél nagyobb volumenű és hozzáadott értéket előállító K+F+I és termelő tevékenység Magyarországra vonzása, amely magasabban kvalifikált munkaerőnek biztosít munkalehetőséget, és nagymértékben hozzájárul a magyarországi operáció hosszú távú fennmaradásához és bővüléséhez.

A vállalkozás középtávú célja az európai kutatásfejlesztési-innovációs központtá fejlődés, továbbá saját gyártású félkész termékek kifejlesztése és gyártása és a HI-LEX csoport ezekkel történő ellátása, kiváltva az eddigi tengeren túlról származó importot.

A megvalósult K+F+I tevékenységeknek köszönhetően kifejlesztett ablakemelő termékcsalád és gyártástechnológia maradéktalanul kielégíti a vevői igényeket, a versenytársak termékeinél minőségben és funkcionalitásban jobb, tömeggyártása gazdaságos. Ezzel a cég bővíteni tudta termékportfólióját, és új vevők elérésére nyílt esély, ami jelentős árbevétel és eredménybővülés potenciált jelent.

A projekt során olyan műszaki megoldások, eredmények születtek, például innovatív termékek: motor nélküli ablakemelő szerelvény; innovatív gyártástechnológiák: szervo motoros tesztelés, zaj és vibrációmérés, melyeket a HI-LEX csoport globálisan átvesz. Ezzel a magyarországi vállalkozás, mint fejlesztési központ csoport szinten felértékelődött, így jelentősen nőtt további termék és technológia fejlesztési tevékenységek ide csoportosításának esélye.

A GINOP-2.1.1-15 számú pályázati kiíráson 155 716 692 forintos támogatást elnyert, 362 460 121 forint összköltségvetésű fejlesztés 2016. január 1-én indult és 2017. április 30-án zárul.

A Széchenyi 2020 „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című konstrukciója keretében 155,72 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Hi-Lex Hungary Kft. A 362,46 millió forint összköltségű projekt során új generációs, innovatív ablakemelő szerelvény termékcsalád és gyártástechnológiájának kifejlesztése történik a Hi-Lex magyarországi gyárában.

A HI-LEX Hungary Kft. célja a termékfejlesztési és termelési feladatok magas színvonalú és rugalmas végrehajtásával minél nagyobb volumenű és hozzáadott értéket előállító K+F+I és termelő tevékenység Magyarországra vonzása, amely magasabban kvalifikált munkaerőnek biztosít munkalehetőséget, és nagymértékben hozzájárul a magyarországi operáció hosszú távú fennmaradásához és bővüléséhez.

A vállalkozás középtávú célja az európai kutatásfejlesztési-innovációs központtá fejlődés, továbbá saját gyártású félkész termékek kifejlesztése és gyártása és a HI-LEX csoport ezekkel történő ellátása, kiváltva a jelenleg tengeren túlról származó importot.

A megvalósítandó K+F+I tevékenységeknek köszönhetően kifejlesztésre kerülő ablakemelő termékcsalád és gyártástechnológia maradéktalanul kielégíti a vevői igényeket, a versenytársak termékeinél minőségben és funkcionalitásban jobb, tömeggyártása gazdaságos. Ezzel a cég bővíteni tudja termékportfólióját, és új vevők elérésére nyílik esély, ami jelentős árbevétel és eredménybővülés potenciált jelent.

A projekt során olyan műszaki megoldások, eredmények születnek, például innovatív termékek: motor nélküli ablakemelő szerelvény; innovatív gyártástechnológiák: szervo motoros tesztelés, zaj és vibrációmérés, melyeket a HI-LEX csoport globálisan átvesz. Ezzel a magyarországi vállalkozás, mint fejlesztési központ csoport szinten felértékelődik, így jelentősen nő további termék és technológia fejlesztési tevékenységek ide csoportosításának esélye.

A GINOP-2.1.1-15 számú pályázati kiíráson 155 716 692 forintos támogatást elnyert, 362 460 121 forint összköltségvetésű fejlesztés 2016. január 1-én indult és várhatóan 2017. április 30-án zárul.

A Széchenyi 2020 „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” című konstrukciója keretében 979,7 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont által vezetett konzorcium.

A projekt során az MTA SZBK, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatási infrastruktúrájának hálózatos fejlesztése történik a nemzetközileg is magasan jegyzett kutatási eredmények megszületése érdekében.

A projekt keretében beszerzésre kerülő műszercsomag több komponenst tartalmaz: egy Thermo Scientific Orbitrap Fusion tribrid tömegspektrométert (ET), egy NextSeq500 parallel rendszert és egy ehhez kapcsolódó, elsődleges adatelemzésre/adattárolásra szolgáló helyi szerver beállítását, valamint egy SIGMA VP SEM pásztázó elektronmikroszkópot, illetve egy nagy kapacitású sejtszorter készüléket.

A jelen pályázat keretében egy olyan Fejlett Központi Szolgáltató Laboratóriumhálózatot (network of Advanced Core Facilities, ACF-hálózat) kívánnak létrehozni, amely három fő funkciót ötvöz: kutatási szolgáltatást nyújt, oktató intézményként működik és a tudományos infrastruktúra tekintetében a legmagasabb technikai színvonalat és kompetenciát képviseli. A létrehozni kívánt ACF-hálózat 3 Fejlett Központi Szolgáltató Laboratóriumból (ACF) épülne fel: (1) a Funkcionális Transzkriptomikai ACF a Debreceni Egyetemen (2) az Egysejt-omikai ACF a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, (3) a Funkconális Sejtbiológiai és Immunológiai ACF a Szegedi Tudományegyetemen kapna helyet.

A hálózat kialakításának elsődleges célja a molekuláris medicina területén végzett kutatások segítése. Az ACF-hálózat az életkorral összefüggő, nem fertőző humán betegségekkel kapcsolatos kutatásokat szolgálná, és ezzel a személyre szabott gyógyítás 3 dedikált fókuszterületén biztosítaná a legnagyobb előrelépést. A kutatói közösség a kardiometabolikus, illetve az immunmediált és gyulladásos eredetű krónikus betegségek patogenezisének tanulmányozására, valamint a genom-instabilitás jellegzetességeinek feltárására kíván fókuszálni.

A GINOP-2.3.3-15 számú pályázati kiíráson 979 697 379 forintos támogatást elnyert fejlesztés várhatóan 2019. május 31-én zárul.

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 230,09 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Rekard Hajtómű- és Gépgyártó Kft.

A vállalkozás az 511,32 millió forint összköltségű projektje során termelési kapacitását bővítette győri székhelyén új technológia bevezetésével és komplex eszközbeszerzéssel.

A vállalkozás korábbi technológiai háttere nem volt elégséges az egyre növekvő mennyiségű és minőségű igényeknek való megfeleléshez, a szükségletek kielégítése érdekében fejlesztések váltak szükségessé.

A projekt keretében öt darab nagy teljesítményű, új gyártású gép került beszerzésre és üzembe helyezésre a cég győri telephelyén. A gépek technológia tekintetében egymással összefüggő gyártási folyamatok lefedésére alkalmasak, ám önállóan is képesek piacképes termelési tevékenység végzésére. A fejlesztés révén a munkatársak létszáma 26 fővel bővült.

Az új eszközök – TAKANG VR33-880 CNC eszterga, bordamaró ZFWVG 250x2000 S7, Supertec GX 38P-100 CNC palástköszörű, kúpfogazógép SW KF500 és Gleason-PFAUTER P400G típusú CNC profilcsiszoló – beszerzése a technológiai folyamatban mintegy 40%-os termelékenységnövekedést jelent. Az eddigi termékkör megtartása mellett az új technológiákkal és új gépekkel magasabb feldolgozottságú termékek előállítása és új piaci lehetőségek nyíltak meg a korábbi termelés fokozása mellett.

A fejlesztés lehetővé tette a precíziós, a korábbinál pontosabb gépi megmunkálást, új termékkör előállítását, az energia és alapanyag takarékosabb termelési folyamatok kialakítását, a selejtarány csökkentését és összességében a cég piaci jelenlétének szélesítését és versenyképességének növekedését. A beruházás révén a REKARD Hajtómű- és Gépgyártó Kft. a piaci konkurensek közül mind a hazai, mind a régiós környezetben olyan összetett gépparkkal rendelkezik, amivel szinte egyedülálló a versenytársak között. Mindez hozzájárul a vállalkozás piaci pozíciójának jelentős erősödéséhez hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

A GINOP-1.2.1-15 számú pályázati kiíráson 230 092 861 forintos támogatást elnyert, 511 317 470 forint összköltségvetésű fejlesztés 2016. március 3-án indult és 2016. december 20-án zárult.

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 52,71 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a T-Préstechnika, Préselt alkatrész és Szerszámgyártó Kft. A vállalkozás a 105,42 millió forint összköltségű projektje során egy lézervágó gép beszerzésével eszközparkját bővítette.

A T-Préstechnika Kft. a projekt megvalósításával a fémmegmunkálási kapacitását kívánta növelni annak érdekében, hogy olyan feladatok ellátására is képes legyen, amellyel termelés hatékonyságot, valamint a kapacitásnövelést is eléri.

A projekt megvalósulása hozzájárult a cég hosszú távú céljainak eléréséhez, a vállalkozás stabilitásának és eredményességének növeléséhez, munkahelyeik megőrzéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. Ezzel párhuzamosan a vállalkozás nagy hangsúlyt fektet a versenyképesség növelésére, további piacok megszerzésére. Ehhez jelentette a legfontosabb segítséget a jelen beruházás megvalósítása, hiszen a jövőbeni nagyobb és komolyabb munkák, megrendelések elnyerése érdekében szükségessé vált egy Trumpf TruLaser 3030 Basic Edition (L77) típusú lézervágó berendezés beszerzése.

A költséghatékonyság fokozása és a termelési kapacitás minél szélesebb kiaknázása érdekében egy fluid menedzsment szoftver beszerzése is megtörtént, amely megfelel a komolyabb nagyvállalati vevők igényeinek is.

A GINOP-1.2.1-15 számú pályázati kiíráson 52 707 892 forintos támogatást elnyert, 105 415 785 forint összköltségvetésű fejlesztés 2016. december 7-én zárult.

Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter a dél-dunántúli ICT szektor szolgálatában

Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter 9 alapító taggal kezdte meg működését, ezt követő dinamikus fejlődésnek köszönhetően, mely mind tagok számának bővülésében, mind a közös K+F tevékenységek intenzitásának növekedésében megmutatkozott. 2009.12.07-én a klaszter irányításának megalapozásaként létrejött az Információmenedzsment Innovációs Klaszter Kft, mint klasztermenedzsment szervezet. Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter 2008.10.27-én 9 alapító taggal kezdte meg működését. Ezek:

• ESRI Magyarország Kft. (minősítés: KKV, jelenlegi neve: GDi ESRI Magyarország Kft.)
• Dexter Kft. (minősítés: KKV)
• Processorg Software 82 Kft. (minősítés: KKV, jelenlegi neve: PSTechnology Kft.)
• Cydrel-Quality Kft. (minősítés: KKV, jelenlegi neve: GPS Software Kft.)
• MarkCon Informatikai Kft. (minősítés: KKV)
• M&M Computer Kft. (minősítés: KKV)
• Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (minősítés:KKV)
• OpenMinds Kft. (minősítés: KKV)
• Altamira Kft. (minősítés: KKV)

Az alapító tagok célul tűzték ki, hogy a tagságot jelentős mértékben bővítsék, a régió informatikai szereplőinek bevonásával teljes informatikai vertikumot lefedve. A következő bővítési irányok kerültek meghatározásra:

• Felsőoktatási-, nonprofit kutatói szféra
• KKV-k
• Nagyvállalati szféra

A hosszú távú céljaink meghatározása során kiemelt fontosságú, hogy a klaszter és klaszter tagok fogalakoztatásban betöltött szerepe növekedjen. Mivel a közös projektek és együttműködési tevékenységek emberi erőforrás igényével nagyobb számú munkavállaló számára tudunk munkahelyet biztosítani, melyet a folyamatos fejlesztési tevékenység szükségessé tesz. Információmenedzsment Innovációs Klaszter Kft, mint klasztermenedzsment szervezet alapítására 2009. 12.07-én került sor. A klaszter működésének szélesebb körbe való kiterjesztésére, illetve középtávon közös beruházások végrehajtására igénybe kívánunk venni állami támogatásokat is. A tagság – organikus bővülési folyamat eredményeképp – a következő ütemben növekedett:

2009

2009-ben a régió jelentősebb hozzáadott értéket képviselő informatikai vállalkozásainak szinte mindegyike tagja lett klaszterünknek. Ezen eredmények lehetővé tették a továbbfejlődést, valamint számos termékfejlesztési célú innovációs projekt megindítását.

• BDE Research Nonprofit Kft. (minősítés: KKV)
• CSX Média Kft. (minősítés: KKV)
• DOSATOR Kft. (minősítés: KKV)
• DDKKK Nonprofit zRt. (minősítés: KKV)
• GISDATA Kft. (minősítés: KKV)
• MarkCon Kommunikációs Kft. (minősítés: KKV)
• OpenMinds Hungary Kft. (minősítés: KKV)
• Rolling Consulting Hungary Kft. (minősítés: KKV)
• Rufftech Kft. (minősítés: KKV)
• SL Software Consult S.A. (minősítés: KKV)
• Pécsi Tudományegyetem
• Bay Zoltán Alapítvány
• Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

2010

2010 elsősorban belső fejlődést hozott, így taglétszámunk minimálisan bővült.

• DSS Consulting Kft. (minősítés: KKV)
• INFO-HORSE Bt. (minősítés: KKV)
• MeshUp Systems Kft. (minősítés: KKV)
• Sense/NET zRt. (minősítés: KKV)

2011

2011-ben az akkreditáció megszerzésének köszönhetően több új belépővel gazdagodott tagságunk.

• Kilépett: SL Software Consult SA
• Kilépett: DDKKK zRt.
• Creamotiv Kft. (minősítés: KKV)
• Lanoga Kft. (minősítés: KKV)
• KÜRT Zrt. (minősítés: KKV)
• Secure-IT Kft. (minősítés: KKV)

2012

2012-ben tudatosan visszafogtuk a tagságra aspiráló vállalatokat, egy átgondoltabb, tervezettebb bővítést előkészítve.

• RG-Net Kft. (minősítés: KKV)
• Kilépett: Creamotiv Kft.

2013

2013-ban DDOP-s pályázati vállalást teljesítve egy több mint egy éves tervezési folyamat lezárásaként jelentősen bővült tagságunk. Több prominens új tagvállalatunk mellett bővült a kockázati tőke által finanszírozott start-up, illetve a szolgáltatási fókuszú ICT vállalatról levált spin-off vállalkozás is.

• LOGtechnika Kft. (minősítés: KKV)
• Tran-SYS Kft. (minősítés: KKV)
• Mobile LBS (minősítés: KKV)
• Inventure Autoelektronika Kft. (minősítés: KKV)
• RG Stúdió Kft. (minősítés: KKV)
• MultiPass Solutions Zrt. (minősítés: KKV)
• V.I.P. Solutions (minősítés: KKV)
• FIVOSZ

Kijelenthetjük, hogy 2013-ra olyan – jelentős innovációs potenciállal bíró – vállalkozások léptek a tagok közé, melyek nagy mértékben fokozzák az exportpotenciálját klaszterünknek.

2014

2014-ben a klaszter akkreditációs cím biztos megtartása érdekében – a limitált tagvállalati fluktuáció miatt – a tagok felvételi folyamatát lassítottuk. Ezen prudens megközelítés hivatott biztosítani, hogy még vis major esetekben is megőrizhető legyen a klaszter akkreditáció, így csupán egy régóta tagságra pályázó mikrovállalkozás lett klaszterünk tagja. Belépő:

• Ketsh Kft.

2015

2015-ben a korábban jelentkező vállalatok közül egészen kiváló, régóta stabilan működő vállalkozásokkal bővülhetett tagságunk.

• Webstar Csoport Kft.
• RPT-Innoteq Kft.
• Precognox Kft.
• Opten Kft.
• Info 2007 Kft.

2016

2016-ban a klaszter lejáró akkreditációs cím biztos megtartása érdekében – a limitált tagvállalati fluktuáció miatt – a tagok felvételi folyamatát lassítottuk. Ezen prudens megközelítés hivatott biztosítani, hogy még vis major esetekben is megőrizhető legyen a klaszter akkreditáció, így klaszterünk nem bővült taggal. A foglalkoztatás tekintetében a klaszter esetében a korábbi extenzív növekedés helyett az intenzív növekedés irányába tolódik el a hangsúly. Egyre több kooperációs K+F projekt ért piacraviteli fázisba, a kifejlesztett termékek, illetve szolgáltatások piaci bevezetésével a beruházott erőforrások hosszú távú megtérülési folyamata indult el: a fejlesztő gárdák egy része új fejlesztéseken, míg másik részük a meglévő termékek/szolgáltatások támogatásán, illetve piaci bevezetésén tovább tevékenykedve növeli a régió IT szektorában foglalkoztatottak számát.

A dél-dunántúli régióban általánosan tapasztalható helyzet, hogy a régió ICT szektora – bár több esetben is rendkívül versenyképes termékekkel rendelkezik – nem épít helyi erőforrásokra, helyi kapacitásokra, lehetőségekre. Ennek fő okai a következőekben ragadhatóak meg:

•    Decentralizált helyi innovációs bázis
Az egyetemi bázis szétforgácsolt jellegénél fogva önmagában, nagy tömegben nem képes folyamatos kutatási igények kielégítésére szolgáló, nagy volumenű együttműködések kialakítására, innovációmenedzsment feladatok ellátására.
•    Nem kellőképp fókuszált kutatási tevékenységek
Mivel az egyetemi-, illetve akadémiai szféra, valamint a helyi ICT vállalkozások között nem alakult ki hatékony, intézményes kapcsolat, így ezen felek korábban nem voltak képesek az egymásban rejlő szinergiahatások kiaknázására: az új kutatási eredmények semmilyen hatással nincsenek a helyi termékfejlesztésekre, illetve a kutatási igények semmilyen befolyással nincsenek a folyó tudományos kutatási tevékenységekre.
•    Nem kellőképp centralizált informatikai felsőoktatási képzési portfolió
A régióban tapasztalható decentralizált informatikai képzés rendkívül nehézzé teszi a vállalkozások számára az egyetemi kapcsolatok hatékony kiépítését. Ezen helyzetben a vállalkozások – melyek kutatási, illetve munkaerőpiaci igényekkel ugyan rendelkeznek – nem képesek azokat hatékonyan kielégíteni helyi erőforrásokból. Ezen helyzet nem csupán a kutatói szféra kihasználtságát csökkenti, hanem rontja a helyi munkaerőpiac hatékonyságát, illetve az ICT vállalkozások innovációs képességét is.

A Dél-dunántúli régió a legtagoltabb régióink egyike, ugyanakkor abban egységes, hogy a társadalmi és gazdasági fejlettség legtöbb dimenziójában egyre inkább elmarad az átlagostól. A régió településszerkezete elaprózott, az ebből fakadó problémákat pedig tovább fokozza, hogy a középső területein– Baranya és Tolna megye nyugati, Somogy megye keleti részén – az elérhetőségi viszonyok is kedvezőtlenek. Ezen területekre ugyanis kevés hatással volt a régióban áthaladó M7-es és a nemrég átadott M6-os autópálya megépítése.
Az országos átlaghoz képest Baranya és Tolna megye fajlagos GDP-je folyamatosan romlott, a növekedés üteme az országostól jócskán elmaradt. Tolna megye gazdasági helyzetét főként a Paksi Atomerőmű Zrt. által végrehajtott beruházások hozták kedvezőbb helyzetbe. Viszont itt a külföldi tőke nagysága tíz év alatt nem változott, és a régió egésze továbbra sem különösen vonzó a külföldi tőke számára. Mindhárom megyében jelentős az energetika és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe.
A rendszerváltozás óta százezer fővel csökkent a régió népessége, a legnagyobb, közel egytizednyi fogyást Tolna megye szenvedte el. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében 46% körüli, viszont a munkanélküliség tekintetében jelentős eltérések vannak. Tolna megyében a munkanélküliek aránya az országosnál kedvezőbb, 9%. Ezzel szemben Somogy és Baranya megyében 13-14%. A tartós munkanélküliség rátájában is hasonló területiség figyelhető meg. A lakosság képzettség szerinti megoszlása hasonló a régió mindhárom megyéjében, amely alapján a községek lényeges elmaradást mutatnak mind régiós, mind országos összehasonlításban.
(Forrás: MAGYARORSZÁG RÉGIÓINAK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI PROFILJA, MKIK GVI Kutatási Füzetek, 2013/5)

Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter tagvállalatainak árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, a tagok által foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az 500 főt. Mindkét adat jelentős része a régió ICT szektorának, bár erre vonatkozóan megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre.
Fontos azonban megállapítani, hogy míg az egy főre jutó GDP tekintetében a régió – jóindulattal véve is – csupán stagnál, addig az ICT szektor dinamikusan növekszik. Azon kevés terület egyike a régióban, mely stabilan a válság alatt is jelentős növekedést volt képes felmutatni a csökkenő helyi GDP és a szinte egycsapásra megszűnő hazai kereslet ellenére.
Ezen tények alapján kijelenthetjük, hogy az ICT szektor a régió egyik potenciális kitörési pontja, mind a helyi foglalkoztatás, mind a jövedelemtermelő képesség tekintetében.

A klaszter átfogó, hosszú távú célja egy hagyományos innovációs lánc elemeinek kiépítése, illetve az innovációs lánc működését akadályozó tényezők elhárítása a dél-dunántúli régió IT szektora számára.

A klaszter tagjai mindannyian érdekeltek közös-, vagy kooperációban kifejlesztendő informatikai alkalmazások piacra vitelében, ezzel növelve a régió gazdasági aktivitását, a tagvállalatok versenyképességét.

A Széchenyi 2020 „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 262,41 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Sárospatak-Hungária Édesipari Kft.

A vállalkozás az 524,83 millió forint összköltségű projektje során üzemcsarnokát bővítette és eszközparkját fejlesztette.

A Sárospatak-Hungária Kft. 2003-ban alakult és 2004-ben zöldmezős beruházás keretében létesítette édesipari üzemét, a Zemplén Csokoládégyárat Sárospatakon, a 37-es főút mellett. A cég évente több száz tonna édesipari terméket gyárt és juttat el kereskedelmi hálózatok révén a fogyasztókhoz. A fogyasztói igények mára meghaladták gyártókapacitásukat, így újabb termelő gépek, gépsorok beállítása vált szükségessé. Ehhez azonban a gépek beszerzése mellett bővíteni kellett az üzemcsarnokot is.

A pályázati projekt segítségével első körben felépült az új üzemcsarnok. Az épületet észak-keleti irányba a meglévő épületegyütteshez hasonló tömegekkel bővítették. A háromosztatú épületben a gyártási folyamat minden fázisa helyet kap. A beépített terület 590,38 m2, az összes beépített terület így 1792,37 m2-re nőtt.
 
Az építést követte a fejlesztés kulcsa, egy Praliné gyártó gépsor termelésbe állítása. Ezen kívül megvalósult még a gyártáshoz szükséges 1 db öntőfejből, 1 db csokoládé temperálóból, 5 db hűtőalagútból, 13 db szemenkénti adagoló és csomagoló gépből, 1 db sziruptartályból, 1 db hőntartó tartályból és 1 db 400-as présből álló gépbeszerzés is. A késztermékek szállítását és raktározását 1 db targonca segíti.

A gépek beszerzésével az édesipari termékgyártás folyamata változatlan maradt, de a kapacitás növekszik. A termékfejlesztéssel nemcsak a vállalkozás bevétele, de elismertsége is nő, hiszen a már jelenleg is széles termékpalettát további termékekkel színesíti új célcsoportokat bevonva a vásárlói körbe a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt.

A GINOP-1.2.1-15 számú pályázati kiíráson 262 412 914 forintos támogatást elnyert, 524 825 823 forint összköltségvetésű fejlesztés 2015. szeptember 1-én indult és 2016. augusztus 31-én zárult.