A dél-dunántúli régióban általánosan tapasztalható helyzet, hogy a régió ICT szektora – bár több esetben is rendkívül versenyképes termékekkel rendelkezik – nem épít helyi erőforrásokra, helyi kapacitásokra, lehetőségekre. Ennek fő okai a következőekben ragadhatóak meg:
• Decentralizált helyi innovációs bázis
Az egyetemi bázis szétforgácsolt jellegénél fogva önmagában, nagy tömegben nem képes folyamatos kutatási igények kielégítésére szolgáló, nagy volumenű együttműködések kialakítására, innovációmenedzsment feladatok ellátására.
• Nem kellőképp fókuszált kutatási tevékenységek
Mivel az egyetemi-, illetve akadémiai szféra, valamint a helyi ICT vállalkozások között nem alakult ki hatékony, intézményes kapcsolat, így ezen felek korábban nem voltak képesek az egymásban rejlő szinergiahatások kiaknázására: az új kutatási eredmények semmilyen hatással nincsenek a helyi termékfejlesztésekre, illetve a kutatási igények semmilyen befolyással nincsenek a folyó tudományos kutatási tevékenységekre.
• Nem kellőképp centralizált informatikai felsőoktatási képzési portfolió
A régióban tapasztalható decentralizált informatikai képzés rendkívül nehézzé teszi a vállalkozások számára az egyetemi kapcsolatok hatékony kiépítését. Ezen helyzetben a vállalkozások – melyek kutatási, illetve munkaerőpiaci igényekkel ugyan rendelkeznek – nem képesek azokat hatékonyan kielégíteni helyi erőforrásokból. Ezen helyzet nem csupán a kutatói szféra kihasználtságát csökkenti, hanem rontja a helyi munkaerőpiac hatékonyságát, illetve az ICT vállalkozások innovációs képességét is.
A Dél-dunántúli régió a legtagoltabb régióink egyike, ugyanakkor abban egységes, hogy a társadalmi és gazdasági fejlettség legtöbb dimenziójában egyre inkább elmarad az átlagostól. A régió településszerkezete elaprózott, az ebből fakadó problémákat pedig tovább fokozza, hogy a középső területein– Baranya és Tolna megye nyugati, Somogy megye keleti részén – az elérhetőségi viszonyok is kedvezőtlenek. Ezen területekre ugyanis kevés hatással volt a régióban áthaladó M7-es és a nemrég átadott M6-os autópálya megépítése.
Az országos átlaghoz képest Baranya és Tolna megye fajlagos GDP-je folyamatosan romlott, a növekedés üteme az országostól jócskán elmaradt. Tolna megye gazdasági helyzetét főként a Paksi Atomerőmű Zrt. által végrehajtott beruházások hozták kedvezőbb helyzetbe. Viszont itt a külföldi tőke nagysága tíz év alatt nem változott, és a régió egésze továbbra sem különösen vonzó a külföldi tőke számára. Mindhárom megyében jelentős az energetika és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe.
A rendszerváltozás óta százezer fővel csökkent a régió népessége, a legnagyobb, közel egytizednyi fogyást Tolna megye szenvedte el. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében 46% körüli, viszont a munkanélküliség tekintetében jelentős eltérések vannak. Tolna megyében a munkanélküliek aránya az országosnál kedvezőbb, 9%. Ezzel szemben Somogy és Baranya megyében 13-14%. A tartós munkanélküliség rátájában is hasonló területiség figyelhető meg. A lakosság képzettség szerinti megoszlása hasonló a régió mindhárom megyéjében, amely alapján a községek lényeges elmaradást mutatnak mind régiós, mind országos összehasonlításban.
(Forrás: MAGYARORSZÁG RÉGIÓINAK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI PROFILJA, MKIK GVI Kutatási Füzetek, 2013/5)
Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter tagvállalatainak árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, a tagok által foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az 500 főt. Mindkét adat jelentős része a régió ICT szektorának, bár erre vonatkozóan megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre.
Fontos azonban megállapítani, hogy míg az egy főre jutó GDP tekintetében a régió – jóindulattal véve is – csupán stagnál, addig az ICT szektor dinamikusan növekszik. Azon kevés terület egyike a régióban, mely stabilan a válság alatt is jelentős növekedést volt képes felmutatni a csökkenő helyi GDP és a szinte egycsapásra megszűnő hazai kereslet ellenére.
Ezen tények alapján kijelenthetjük, hogy az ICT szektor a régió egyik potenciális kitörési pontja, mind a helyi foglalkoztatás, mind a jövedelemtermelő képesség tekintetében.
A klaszter átfogó, hosszú távú célja egy hagyományos innovációs lánc elemeinek kiépítése, illetve az innovációs lánc működését akadályozó tényezők elhárítása a dél-dunántúli régió IT szektora számára.
A klaszter tagjai mindannyian érdekeltek közös-, vagy kooperációban kifejlesztendő informatikai alkalmazások piacra vitelében, ezzel növelve a régió gazdasági aktivitását, a tagvállalatok versenyképességét.
