EUpályázat

A Széchenyi 2020 program „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázata keretében 209,22 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a GALLDORF Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. által vezetett konzorcium. A 341,37 millió forint összköltségű projekt során a GMO mentes, minőségi takarmány szójabab termesztési technológiáját és feldolgozási lehetőségeit vizsgálták a sertéstakarmányozásban.

Mérlegelve a jelenlegi magyarországi időjárási szélsőségeket, az ennek egyre jobban kitett termőhelyeket, a konzorcium célja egy olyan szója szortiment vizsgálata volt, mely alkalmas a közép-magyarországi klímán való termesztésre, és minőségi takarmány szója alapanyagot biztosít minden körülmény között, magas (33% fölötti) fehérjetartalommal. A hazai gazdálkodók lehetőségeikhez mérten csak olyan technológiai eljárásokat alkalmaztak, amelyek a legtöbb egyéni gazdálkodónál is megtalálhatók annak érdekében, hogy az előállítási költségek optimálisak maradjanak, míg a minőség és terméshozam emelkedjen a hazai takarmányipar igényeinek megfelelően.

Az így kapott alapanyagokat nem csak a megszokott három paraméterre (nedvesség-, fehérje- és olajtartalomra) vizsgálták, hanem takarmány analizátor (NIRSTM DS2500) segítségével teljes vizsgálatot folytattak, hogy lássák, a szójababok különböző beltartalmi mutatóira miként hat a hazai tápanyag-utánpótlás és termesztés technológia. A jelenlegi eredmények alapján, akkor érhető el kimagasló termésátlag, ha biztosított a megfelelő nitrogén-hatóanyag mind a szántóföld, mind a szójabab számára. Ez jelen esetben 54 kg/ha nitrogén-hatóanyagot jelentett, amivel elérték az igen korai/ korai szójafajtánál a 2,6-3,3 t/ha hozamot. A sortávolság 24 cm volt, öntözést, állománykezelést (lombtrágyázást és mechanikai sorközművelést) nem végeztek a növényállományban. A kiemelkedő hozamhoz jó fehérje (34-36%)-, olajtartalom (20%), Nyerszsír: 72-83 g/100g, Nyersrost: 13-45 g/100g, NDF- érték: 10,7-12 g/100g és ADF- érték: 9,25-9,61 g/100g párosult, ami a sertés takarmányozáshoz kiválóan megfelelt.

A projekt következő eleme a sertés etetési kísérlet volt, mely alapján a legjobb (legmagasabb) fehérje tartalommal bíró szójafajtát vitték tovább, hisz a hazai takarmányipar igényeinek egyik hangsúlyos eleme a szója fehérje tartalma. Első periódusban megvizsgálták a full-fat szójabab táplálóanyag emészthetőségét három különböző hőkezelés mellett, amit gabona alapú takarmányokhoz viszonyítottak. A modellkísérletek eredményei rávilágítottak arra, mely hőkezelés (full-fat) ajánlott a különböző sertésállományok számára (bélsárból mért fehérje tartalom összehasonlításával), valamint a véghízlalásnál etetett full-fat szója hatása kiértékelhetővé vált SEUROP minősítéssel. Az eredmények alapján kezdődött meg a prototípus takarmány receptúrájának összehasonlító elemzése, az új receptek kidolgozása. A receptúra megalkotásánál nem csak az állatállományok korát (malac, süldő, hízó), hanem annak ár-érték arányát is úgy határozták meg, hogy az a mindenkori piaci igényekhez igazodjon. A nyomonkövetést az új takarmányoptimalizáló receptszámító szoftver és az ún. „okos raktár” teszi még könnyebbé, amely megakadályozza az alapanyagok keveredését, a takarmányok túlgyártását és folyamatosan ellenőrizhetővé válik a rendelkezésre álló készlet, félkész és befejezett áru, valamint az ügyfeleink rendelése és annak állapota. A projekt eredményeként a GALLDORF Zrt. partnereinek és vevőinek kiszolgálása még hatékonyabbá és gyorsabbá vált.

A VEKOP-2.1.1-15 számú pályázati kiíráson 209 223 935 forint uniós támogatást elnyert, 341 372 697 forint összköltségvetésű fejlesztés 2017. október 1-én indult és 2020. szeptember 28-án zárult.

A Széchenyi 2020 program „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében” című konstrukciója keretében 298,75 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Specimpex Kft. A vállalkozás 543,18 millió forint összköltségű projektje során helikopterek és repülőgépek komplex védelmi rendszerének kifejlesztése történt.

A „Repüléstechnikai eszközök komplex védelmi rendszerének fejlesztése a Specimpex Kft-nél” című projekt keretében a Specimpex Kft. szakembereinek kutatási és fejlesztési munkái során egy „Mirázs” rendszer (prototípus) került kifejlesztésre, amely az utas- és teherszállító légijárművek védelmét szolgálja a hordozható légvédelmi rakétarendszerekkel szemben.

A „Mirázs” rendszer automatikus üzemmódban működik, és lehetővé teszi a légvédelmi-rakéta indításának észlelését, a személyzet értesítését a támadásról és automatikus jelzést ad az infracsapda kidobó rendszer működtetésére.

A támadó rakéta észlelése annak rakéta-hajtómű fáklyája kisugárzása alapján történik. A rendszer érzékelői az elektromágneses sugárzás két – ultraibolya és infravörös – tartományában működnek. A két csatornán egyidejűleg érkező információk, valamint a modern adatfeldolgozási módszerek használata lehetővé teszik a fenyegetés észlelésének nagyfokú valószínűségét.

A projekt során a „Mirázs” rendszer két prototípusa készült el, és ezek vizsgálatára került sor.

A prototípusok lefolytatott kutatási és teszt eredményei alapján meghatározásra kerültek a rendszer továbbfejlesztésének irányai olyan paraméterek elérése érdekében, amelyek biztosítják annak versenyképességét a légijárműveket a rakéta fenyegetettségtől védő eszközök piacán.

A Széchenyi 2020 program keretében megjelent GINOP-2.1.2-8-1-4-16 számú pályázati kiíráson 298,75 millió forint vissza nem térítendő és 149,92 millió forint visszatérítendő támogatást elnyert fejlesztés 2018. május 1-jén indult és 2020. június 30-án zárult.

A Széchenyi 2020 program „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című konstrukciója keretében 444,74 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el az EN-CO Software Kft. és három konzorciumi partnere, a Debreceni Egyetem, az MSB-Met Kft. és az Adware Research Kft.

A konzorcium 648,19 millió forint összköltségű projektje során új orvosi kutatási eredményeket integráló, összetett szolgáltatást nyújtó komplex rendszer kutatása és fejlesztése valósul meg.

A projekt célja egy komplex poszt operatív őrző mérőrendszer kifejlesztése, telemedicinális opcióval a műtét utáni otthoni fizikális állapot megfigyelés lehetőségével. A diagnosztikai cél eléréséhez kialakítandó mérési felület lényeges innovációs újdonsága, hogy a hagyományos kardiális őrzés kibővülne a gasztrointesztinális régió figyelésével. Az új fiziológiás paraméter beiktatása az őrzésbe egy megoldatlan, de a beteg állapotát jelentősen befolyásoló kóros jelenséget – a paralitikus ileusz – kvantitatív észlelését tenné lehetővé.

A projekt által létrejövő termék újabb terápiás lehetőséget nyújt az egészségipar számára. Cél továbbá a post operatív betegek részére egy telemedicinális betegmegfigyelő rendszer fejlesztése, ezzel elősegítve a betegek otthonukban történő megfigyelését.

A GINOP-2.2.1-18 kódszámú pályázati kiíráson 444 739 583 forint vissza nem térítendő támogatást elnyert, 648 188 366 forint összköltségvetésű fejlesztés saját erőből már 2020. február 1-én elindult és várhatóan 2022. december 31-én zárul.

A Széchenyi 2020 program „Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel” című konstrukciója keretében 271,04 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a WEINHAUS Kft. A vállalkozás 705,94 millió forint összköltségű projektje során bócsai üzemének infrastrukturális és energetikai fejlesztése történt meg eszközbeszerzés mellett.

A projekt során megvalósult fejlesztések a teljes borászati technológiát érintették, és beépültek a meglévő elemek közé, úgy, hogy korszerűsítik azokat, és növelik az üzem feldolgozó kapacitását. A fejlesztési projekt eredményeképpen létrejött kapacitásbővülés lehetővé teszi az előregyártást, további megrendelések teljesítését és a gördülékenyebb kiszolgálást. A fejlesztések három részre bonthatóak: infrastrukturális bővítésre, energetikai fejlesztésre és eszközbeszerzésre.

Az infrastrukturális bővítés keretében egy bortároló csarnok és egy bortároló raktárcsarnok épült. A hőszigetelt, 700 m2-es bortároló csarnok alkalmas arra, hogy áthidalja az évszakok közötti hőmérséklet különbséget, benne 20 db 1000 hl-es és 16 db 1500 hl-es tartályt helyeztek el. Az 1000 m2-es hőszigetelt raktárcsarnokban a palackozott termékek tárolása és komissiózása történik.

Az energetikai fejlesztés során napelem rendszer kiépítésére került sor. A 180,4 kWp teljesítményű napelem-telepet az eddig is meglévő épületek tetején helyezték el, melyek invertereken keresztül kapcsolódnak a villamos hálózatra. A rendszer teljesen automatikus szabályozású, és alkalmazkodik az üzem pillanatnyi fogyasztásához.

A projekt során megvalósult eszközbeszerzések keretében a borászati vállalkozás többek között 5 db szőlőszállító konténert, és kiszolgáló tartályokat is üzembe helyezett.

A GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú pályázati kiíráson 271,04 millió forint vissza nem térítendő és 278,57 millió forint visszatérítendő támogatást elnyert, 705,94 millió forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. március 1-jén indult és 2020. március 1-jén sikeresen lezárult.

A Széchenyi 2020 program „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” című konstrukciója keretében 56,96 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el az RF-IT Hungary Kft. A 100%-ban magyar emberek találmánya és fejlesztők munkájának eredménye olyan hulladékipari RFID technológiai újítás, amellyel visszaszorítható az illegális hulladékürítések száma.

A hulladékos szektorban az RFID rendszer elterjedése miatt a kukazsák bedobása a harácsoló térbe „fekete ürítésnek”, azaz illegálisnak minősül, mivel a zsákban nincsen chip, viszont a személyzetnek kötelessége elvinni azt. Az RF-IT Hungary Kft. felismerte, hogy a zsákokat mindenképpen chippel kell ellátni, hogy teljesen zárt legyen a rendszer, hogy ne csak a hulladékgyűjtő edények legyenek RFID címkével ellátva, hanem a zsákok is, így leszűkítésre kerül az illegális ürítések száma. Eddig manuálisan helyezték bele a kukazsákokba az UHF RFID címkét és inicializálták, viszont a kézi módszerrel a gyártási idő és a költségek is magasak voltak.

A projekt célja egy olyan chipet beültető gyártóeszköz létrehozása volt, amely az RF-IT Hungary Kft. által sok éve fejlesztett és gyártott UHF RFID technológián alapuló azonosító rendszernek megkerülhetetlen része. A beültető gép egy mechanikai acélvázon nyugszik, fékezhető kerekekkel, amelynek legalább 150 kg terhet kell elbírni. A gép kettő különálló, de vezérléstechnikai szempontból összekapcsolt elektromechanikus csévélő berendezést tartalmaz, illetve egy pneumatikus működési elvű egykaros beültető egységet. A gép elején tömlősítve található a zsák és rollniban  a beültetésre váró UHF RFID címke. Amint a gép működésbe lép, a lecsévélő egység a megfelelő feszességgel adagolja a fóliát a konfekcionáló gépbe, a címkéző egység ráhelyezi a címkét, majd a zsebkészítő egység zsebet hajt a zsák aljára, plusz védelem miatt majd ez hegesztésre kerül és továbbítódik az RFID íróegység felé.

A létrejött termék azon közszolgáltatók számára lesz elengedhetetlen, ahol UHF RFID rendszer került telepítésre, hogy csakis chipes kukazsák kerüljön a lakossághoz, és ebbe kerüljön elhelyezésre a megtermelt többletszemét. Ezzel a termékkel és a telepített UHF RFID rendszerrel a közszolgáltató egy ellenőrizhető bevételi forráshoz jut, hiszen a lakosság számára csak chippel ellátott kukazsákot értékesít, amely tartalmazza a szolgáltatás díját, majd az adatbázisba rögzíti, hogy melyik háztartásnak hány db került értékesítésre. A többletszemét nem kerül elszállításra „ingyen”, hiszen az UHF RFID rendszer minden olyan tárgyat, amin nem érzékel chipet, és a bedobó szerkezetbe kerül „fekete” ürítésnek regisztrálja, és a közszolgáltató pontosan tudja, hogy hol és mikor történt az esemény, valamint igazolni tudja a lakos számára, hogy mikor milyen plusz szemetet szállíttatott el otthonából feltehetően „ingyen”.

A GINOP-2.1.7-15 számú pályázati kiíráson 56 965 548 forint értékű támogatást elnyert, 86 889 080 forint összköltségvetésű projekt 2018. február 1-én indult és tervezetten 2020. április 15-én zárul.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 142,17 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a SZILVÁSI Építő, Beruházó, Kereskedő és Szolgáltató Kft. A mezőkövesdi cég a 284,34 millió forint összköltségvetésű projektje során új csarnokot épített, és eszközparkját fejlesztette.

A 2009-ben megalakult Szilvási Építő Kft. - második generációs irányítással - átvette a SZILVÁSI cégcsoporton belüli építőipari tevékenységek lebonyolítását. Kezdetben út-, vasút-, közmű-, víz- és mélyépítési szakterületeken működtek, majd magasépítési, szerkezetépítési és környezetrendezési szakágakkal bővült folyamatosan profiljuk. Nem csupán Mezőkövesden, a dél-borsodi régióban, de az egész ország területén végeznek széleskörű építőipari és generálkivitelezői munkákat. Indulásuk óta a cég árbevétele és eredménye folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az alapításkori egy telephely száma mára már ötre növekedett. A cégcsoport alkalmazotti létszáma aktuálisan meghaladja a több mint 100 főt.

Jelen projekt során a következő eszközök beszerzésére került sor: 1db fiberlézer, 1db különböző típusú fémelemek méretre vágását szolgáló panelvágó tárcsás fűrész, 1db élhajlító, 1db acéllemez megmunkálására, élhajlítására alkalmas kézi lemez élhajlító, továbbá 2db darabolt acélszerkezetek durva felületeinek tisztítását, sorjázását lehetővé tevő szalagcsiszoló. A cég továbbá 4db hegesztőgép, 4db hegesztőtechnológiai folyamat térbeli elválasztására szolgáló hegesztőbox, 4db keletkező gázokat elszívó berendezés, 1db 35mm-es és 1db 80mm-es mágnestalpas, nagyméretű acélelemek fúrására alkalmas fúrógép, 1db acélszerkezetek felület tisztítására alkalmas porszóró kabin, 3db sűrített levegőt felhasználó berendezések levegőbiztosítását szolgáló kompresszor, 2db 2400x1200, 2db 2000x1000 összeállító asztal, 2db anyagok mozgatását szolgáló targonca, valamint 2db nagytömegű acél testek mozdítására alkalmas híddaru üzembe helyezését valósította meg.

A vállalkozás az eszközök tárolásához, megóvásához és a munkavégzéshez egy új csarnokot is épített, mely 715 m2-es többfunkciós belső térrel rendelkezik. A cég a projekt keretében a termelésből objektív módon gyűjtött adatok elemzésén és feldolgozásán alapuló, fejlett automatizáltságú intelligens termelésirányítási és döntéstámogató rendszerét is fejlesztette.

A GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiíráson 142 172 400 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 284 344 800 forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. július 13-án indult és 2020. január 31-én zárult.

A Széchenyi 2020 program „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben” című konstrukciója keretében 190,96 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet. Az egészségügyi intézmény a projektje során új betegazonosító rendszert vezetett be.

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet a projekt keretében egy olyan korszerű, a hatályos adatvédelmi törvényeknek megfelelő betegazonosító rendszer bevezetését valósította meg, amely megkönnyíti az Intézet dolgozói számára a betegek azonosítását, különös tekintettel a demens és korlátozott cselekvőképességű, öntudatlan betegek esetében. A betegazonosítási rendszer biztosítja a betegfelvételkor szükséges adatok beviteléhez a megfelelő infrastruktúrát (karszalag, vagy egyéb azonosításra alkalmas eszköz), illetve az ellátás, vagy egyéb azonosításra kijelölt helyszínen a megfelelő eszközöket (kézi szkenner, leolvasó, egyéb céleszköz). A betegazonosító rendszer egységes, központi szolgáltatásként biztosítja valamennyi kapcsolódó rendszer (HIS, labor, intézményi gyógyszertár, stb.) számára az azonosított entitás adatait. A bevezetésre került rendszer alkalmas az ellátás során keletkező hely, idő, erőforrás, és egyéb releváns információ keletkezés helyén és idején történő rögzítésére. Ennek gyakorlati haszna, hogy az Intézet részletesen dokumentálni tudja az egyes mérések, eredmények keletkezésének, beavatkozások, tevékenységek elvégzésének körülményeit minőségbiztosítási, vagy egyéb elemzési célból.

A betegazonosító rendszer bevezetése jelentős könnyebbséget jelent az Intézet dolgozói számára, hiszen munkakörülményeik javulnak, egyes tevékenységek leegyszerűsödnek, az IT-fejlesztések révén az adminisztráció egyszerűsödik. A munkakörülmények javulása pedig növeli a munkaerő megtartó-képességet, és az ellátás eredményességének növekedése miatt érzett jobb közérzet szintén egyértelműen pozitív hatást jelent. A betegazonosító rendszer segítségével mostantól csökken a szakdolgozók adminisztrációval töltött ideje, így azt a betegellátásra és ápolásra tudják fordítani. A gyors, elektronikus betegazonosításnak kiemelt szerepe lesz az akut, nem eszméletnél lévő betegek azonosításában, ahol állapotuk miatt a betegek nem mindig tudnak válaszolni a feltett kérdésekre. A rendszer bevezetésével csökken a tévedés lehetősége, és jelentős mértékben javul a betegbiztonság.

A VEKOP-6.3.5-17 számú pályázati kiíráson 190 964 205 forint értékű támogatást elnyert, 100%-os támogatási intenzitású fejlesztési projekt 2018. június 1-én indult és 2019. december 20-án zárult.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 64,62 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el az SHS-ÉPÍTŐ Tervező és Kivitelező Kft.

A cég 129,24 millió forint összköltségvetésű projektje során új gyártócsarnokot épített, és eszközparkját fejlesztette.

Az SHS-Építő Kft. építőipari tervezésre és kivitelezésre szakosodott kis cégként kezdte meg működését 2001-ben. Mára a lakossági megrendelések mellett a jelentős méretű ipari beruházásoktól a közintézményeken keresztül a társasházakig több száz épület kivitelezését végezte el. A cég az eltelt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül mind a munkák méretét, mind az árbevételt tekintve.

A pályázati projekt eredményeként jelentős kapacitásbővülés lesz elérhető a beszerzett betonelem-gyártó- és rakodógépek révén, melyek a következők: METALIKA MBT-750V/4 betonkeverőgép, METALIKA RVP-2000 GTA betonelemgyártó gép, METALIKA RVP2000 préssablonok, METALIKA M-500 keverőgép, DOOSAN D25GP homokvillás targonca, BOBCAT S570 kompakt rakodógép és BOBCAT E27 mini kotró.

A termelő gépeket az új, 430,56 m2 nettó alapterületű gyártócsarnokban helyezték el. A csarnok főbb paraméterei: 12,00 m fesztávolság, 5,75 m belmagasság. Az acél vázszerkezetű keretállásos szendvicspanel burkolatú épületben történik a betonelemek gyártása, a legyártott termékek mozgatása. Az épület fajlagos költsége 82,7 e Ft/nm.

Az SHS ÉPÍTŐ Kft. a projektnek köszönhetően tovább erősítette nagy növekedési potenciállal rendelkező KKV státuszát. Munkái során a megrendelői igények álltak és állnak a középpontban szakértelmüket, tapasztalatukat nyújtva, nagy hangsúlyt fektetve a precizitásra. Tevékenységük ISO 9001 és ISO 14001 környezeti minősítési rendszer szerint folyik, megfelel a legmagasabb minőségi előírásoknak és követelményeknek.

A GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiíráson 64 619 563 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 129 239 126 forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. május 1-én indult és 2019. december 31-én zárult.

A Széchenyi 2020 program „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” című konstrukciója keretében 979,7 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Szegedi Biológiai Kutatóközpont által vezetett konzorcium. A projekt során az SZBK, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatási infrastruktúrájának hálózatos fejlesztése történt meg nemzetközileg is magasan jegyzett kutatási eredmények megszületése érdekében.

A nagy áteresztőképességű vizsgálómódszerek – köztük a tömegspektrometria, a rendszermikroszkópia, a szekvenálás – közelmúltbeli jelentős fejlődése lehetővé teszi, hogy a korábbinál szisztematikusabban, kvantitatív módon és rendkívül gyorsan szerezzünk információkat biológiai rendszerekről. Mindez új perspektívákat nyit a humán betegségek tanulmányozása és pathomechanizmusuk megértése terén.

A projekt keretében olyan Fejlett Központi Szolgáltató Laboratórium-hálózatot (network of Advanced Core Facilities, ACF-hálózat) hoztak létre, amely tudományos szolgáltató központként három fő funkciót ötvöz: kutatási szolgáltatást nyújt, oktató intézményként működik és a legmagasabb technikai színvonalat és kompetenciát képviseli.

A FUNOMICS-hálózat három laboratóriumból (ACF) épül fel:

(1) a Funkcionális Transzkriptomikai ACF a Debreceni Egyetemen (DE),
(2) az Egysejt-omikai ACF a Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK),
(3) a Funkcionális Sejtbiológiai és Immunológiai ACF a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).

Az ACF-ek fő egységei lettek annak a Magyar Molekuláris Medicinai Kiválósági Központnak (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM), amelyet a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a Szegedi Tudományegyetemen a Semmelweis Egyetemmel együttműködésben hozott létre az Európai Unió (EU) „Horizont 2020 Teaming” pályázati felhívása keretében.

A GINOP-2.3.3-15 kódszámú pályázati kiíráson 979 697 379 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 983 781 069 forint összköltségű fejlesztési projekt 2019. november 30-án sikeresen lezárult.

A Széchenyi 2020 program „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” című konstrukciója keretében 15,84 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, és 19,80 forint kölcsön összeget kapott a TOM-FERR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

A Társaság 39,63 millió forint összköltségű projektje során komplex infokommunikációs fejlesztés valósult meg.

A TOM-FERR Zrt. az eddig alkalmazott, korábbi verziójú abas szoftverét nem kívánta tovább használni, abból az adatok teljes mértékben migrálásra kerültek a jelen projekt keretében bevezetett rendszerbe, a korábbi szoftver pedig működőképes módon archiválásra került.

A Társaság mindig is különös figyelmet fordított hardver eszközeinek korszerűségére, ezen belül pedig adatai biztonságára. Ennek megfelelően a projekt keretében beszerzett Dell PowerEdge T430 szervergépet szerverszobájának zárható rackszekrényében helyezte el. A beszerzés célja az új vállalatirányítási rendszer hostolása volt. A szerver szobában minden adott a biztonságos üzemeltetéshez: szünetmentes tápegység, valamint hálózati eszközök is rendelkezésre állnak. Az üzembe helyezett szervertípus különösen megbízható, a Dell következő munkanapi helyszíni szervizt biztosít meghibásodásának esetére. Raid vezérlőjének köszönhetően az adatok egyidejűleg több winchesteren megjelennek, ezen felül pedig a Társaság egy kisebb teljesítményű, kizárólag mentés célra szolgáló, Dell T20 miniszervert is beszerzett, elsődlegesen az adatok biztonságát szem előtt tartva. Az eszközök segítségével a társaság 3-4 heti mentést is képes mostantól tárolni visszamenőlegesen.

Az informatikai projekt keretében megvásárolt 2 darab HP Z440 a beszerzésre került 30 db Cloudpoint S100 Zero Klienst szolgálja ki, teljesítményük ezért különösen fontos. A vékony kliensek a gyártási területen kerültek elhelyezésre, melyek így a visszajelentések, anyaglevétek gyorsítása révén kapcsolódnak a gyártási folyamatokhoz. Az egyes prések, daraboló gépek, hajlító gépek, illetve eszközök mellé kerültek elhelyezésre, így az egyes munkafolyamatok jelentésre kerülnek az abas-ban.

A Zebra Symbol MC2180 készülékek mobil terminálok, melyek az előállított termékekre kerülő vonalkódokat olvassák, releváns információkat jelenítenek meg a készülék kijelzőjén, illetve kommunikálnak az abas rendszerrel. A szintén Zebra gyártmányú ZT410 ipari nyomtatók ezen vonalkódok nyomtatására hivatottak, mindezt különleges papírra, és kivételes sebességgel. A Dell Optiplex 3040 típusú eszközök teljes értékű munkaállomások, Windows 10 operációs rendszerrel, ezeket az eszközöket az irodákban üzemelték be. A HP LaserJet Pro M501dn egy költséghatékony, egyszerű, asztali lézernyomtató, a Társaság ezért is döntött beszerzésük mellett. Az eszközök biztonságos működtetéséhez a vállalkozás rendelkezik a megfelelő hálózati kapacitásokkal, eddigi hálózata is többnyire CAT5E, Gbit-es sebességű volt.

A GINOP-3.2.2-8-2-4-16 számú pályázati kiíráson 15 840 672 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást és 19 800 840 megítélt kölcsönt elnyert, 39 626 680 forint összköltségvetésű fejlesztési projekt 2018. augusztus 1-én indult és 2019. december 1-én zárult.

A Széchenyi 2020 program „Kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása” című konstrukciója keretében 338,53 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a TOM-FERR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A Társaság 752,28 millió forint összköltségű projektje során új, autóipari kalibráltcső-gyártó üzletágat hozott létre.

A TOM-FERR Zrt. küldetése, hogy az európai autóipari piacon vezető alkatrész beszállítói szerepet töltsön be, ezért elsődleges célja az autóipari üzletág folyamatos kapacitásfejlesztése, termékportfóliójának szélesítése és az alapanyag szállítói kitettség fokozatos csökkentése. Céljai elérése érdekében a vállalat a gyártási folyamatok automatizációjával, IPAR 4.0 megoldások alkalmazásával, valamint egy új, autóipari kalibráltcső-gyártó üzletág létrehozásával biztosítja a fejlődést, javítva ezzel versenyképességét és növekedési potenciálját. A vállalat egy komplex beruházást valósított meg két GINOP pályázat ütemezett összekapcsolásával (IPAR 4.0, Gazella).

Jelen IPAR 4.0 projekt keretében a technológiai gyártósor főegységét telepítették, míg a GINOP-1.2.7-17 pályázat keretében egy 4000 m2-es új üzemcsarnok építése, valamint a gyártási tevékenységhez szükséges technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése valósult meg.

Az IPAR 4.0 fejlesztés során az új autóipari üzletág gyártótevékenységéhez szükséges modern csőmegmunkáló és előállító főegység, valamint egy kapcsolódó darabológép eszközbeszerzésének megvalósítása történt. Az új gyártósor a piacon található legmodernebb technológiával rendelkezik, így magas minőségű, nagyteljesítményű integrált üzem jött létre. A berendezés az "Internet of things" (IOT) és Machine-to-Machine (M2M) megoldásokkal, illetve az új hardverek alkalmazásával az emberi erőforrást minimálisra csökkenti, valamint maximalizálja a kezelők védelmét. A gépsor a következő egységekből tevődik össze: csőmalom, emulziós állomás, hűtőtorony, belső csősorjázó rendszer, hegesztőgenerátor, örvényáram-tesztelő, lemágnesező egység, olajozórendszer, elszívó és szűrő egység. Az előállított kalibrált csövek kör, négyzet vagy téglalap keresztmetszetűek lehetnek, melyeket modern nyomonkövetés kísér.

A projekt keretében beszerzett gépek kapcsolódnak a TOM-FERR Zrt. MES gyártástervezési rendszerébe, közreműködnek a készletoptimalizálásban, PLC vezérlésűek, bekötésre kerültek a korszerű raktármenedzsment rendszerbe, prediktív karbantartásuk ISO rendszer szerint történik, és képesek a megbízók rendszereivel történő kommunikációra.

A GINOP-1.2.8-17 számú pályázati kiíráson 338 527 185 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 752 282 634 forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. január 1-én indult és 2019. december 1-én zárult.

A Széchenyi 2020 program „Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása” című konstrukciója keretében 496,82 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert el a TOM-FERR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A Társaság 1,104 milliárd forint összköltségű projektje során termelő eszközök beszerzése mellett új gyártócsarnokot épített Tatán.

A TOM-FERR Zrt. küldetése, hogy az európai autóipari piacon vezető alkatrész beszállítói szerepet töltsön be. A piaci trendeket figyelembe véve, a növekedés fenntartása és az alapanyag szállítói kitettség csökkentése érdekében jelen projekt keretén belül a vállalat egy autóipari csőgyárat hozott létre tatai telephelyén, mellyel a belföldi és az európai piacon is jelentős szereplővé lépett elő.

A projekt célja egy olyan új csőgyártó csarnok létrehozása volt, mellyel a TOM-FERR Zrt. hazánkban egyedüliként autóipari minőségben biztosítja az autóipari kalibrált csöveket, kiiktatva a külföldi szállítóktól vásárolt termékekből származó problémákat. Mivel a gyártási folyamatokba már a csövek előállítását is beemelték, a cég jelentősen képes lesz csökkenteni függőségét a külső tényezőktől, rugalmasabb és hatékonyabb termelést létrehozva ezáltal. Ezen célok elérése érdekében a gyártási tevékenységhez szükséges technológiai fejlesztést eredményező, új eszközök beszerzése mellett egy 4200m2-es új üzemcsarnok építése valósult meg.

A Társaság a termelő eszközök beszerzése keretében 2db 5 tonna és 2db 20 tonna teherbírású, kétfőtartós anyagmozgató híddaru, valamint az acélcsövek előállítását végző gyártósorhoz kapcsolódóan szalaghasító gép és letekercselő motolla, valamint automata csomagolórendszer üzembe állítását, továbbá az új üzletágra vonatkozóan ISO 14001:2015 irányítási-vezetési hitelesítési szabványok bevezetését valósította meg. Az új gyáregység által előállítandó autóipari kalibrált cső és autóipari feldolgozott cső termékek felvevőpiaca elsősorban a belföldi piacot, valamint a szomszédos országok piacait jelenti, maximum 1000 km-es hatósugáron belül, főként Magyarországtól nyugati irányba.

Az új gyáregység által megvalósult kapacitásbővítéssel egyrészt a vállalat saját autóipari feldolgozott cső gyártói üzletága számára biztosítja az alapanyagot, másrészt a gyártott termékek közvetlenül értékesítésre kerülnek autóipari kalibrált csőként az autóipar TIER-1 szintű beszállítói számára. A vevőkör nagysága az autóipari feldolgozott csövek esetében a vállalat meglévő vevői köre alapján egzaktan meghatározható, az 5 éves kalkulált gyártási kapacitások 100%-a vevői keretmegállapodásokkal már jelenleg is lefedett. Emellett a vállalkozás piaci részesedésének megerősítése érdekében a gyártási folyamat részévé kívánta tenni az autóipari feldolgozott csövek alapanyagaként szolgáló kalibrációs cső előállítását is.

A GINOP-1.2.7-17 számú pályázati kiíráson 496 817 171 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 1 103 949 824 forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. január 1-én indult és 2019. december 1-én zárult.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 212,55 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a TOM-FERR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A Társaság 472,32 millió forint összköltségvetésű projektje során eszközparkját és technológiáját fejlesztette.

A megvalósult fejlesztési beruházás három részre tagolható: a gyártási kapacitásokat és adottságokat bővítő gépfejlesztésekre, a korszerű mérési technológia kialakítására, valamint az anyagmozgatási kapacitások bővítésére.

A gyártási kapacitásokat és adottságokat érintő gépfejlesztések során a vállalkozás 1 db 32 mm-es, és 1 db 52 mm-es mérettartományig működő CNC vezérlésű csőhajlító gépet vásárolt a csőhajlítási kapacitások – piaci igények szerinti – bővítéséhez. A társaság eddig nem tudta kiszolgálni a csővégek megmunkálása iránti megrendeléseket, ezért 1 db 30 mm-es kisebb, és 1 db 50 mm-es nagyobb átmérőjű csövek megmunkálására alkalmas csővég-megmunkáló berendezés beszerzését valósította meg a technológiai adottságok fejlesztéséhez. A vállalkozásnak továbbá bővítenie kellett a cső- és a persely alakú acélalkatrészek megmunkálására alkalmas kapacitásait, amelyhez 1 db CNC automata megmunkáló központot vásárolt.

A TOM-FERR Zrt. a csősorják megfelelő kezelése érdekében a korábbi, elavult kapacitását váltotta ki és bővítette 2 db csősorjázó berendezés beszerzésével. A 3D lézer megmunkáló központ használatával pedig nem csak egyenes csövek darabolására, végkiképzésére nyílt lehetőség, hanem egy korábbi műveletben már lehajlított cső méretre vágása mellett, annak palástjára tetszőleges mennyiségű és alakú kivágása is megvalósulhat.

A korszerű mérési technológia kialakításához 1 db 3D koordináta mérőgép került beszerzésre, a telephelyen belüli anyagmozgatási kapacitások bővítéséhez pedig a társaság 2 db bázis és 2 db magas emelésű gyalogkíséretű elektromos targoncát, valamint 1 db dupla és 1 db tripla emelési magasságú, 2 tonna teherbírású homlokvillás elektromos targoncát állított üzembe.

A GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiíráson 212,55 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 472,32 millió forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. március 6-án indult és 2019. december 1-én zárult.

A Széchenyi 2020 program „Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása” című konstrukciója keretében 496,82 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert el a TOM-FERR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

A Társaság 1,104 milliárd forint összköltségű projektje során termelő eszközök beszerzése mellett új gyártócsarnokot épít Tatán.

A TOM-FERR Zrt. küldetése, hogy az európai autóipari piacon vezető alkatrész beszállítói szerepet töltsön be. A piaci trendeket figyelembe véve, a növekedés fenntartása és az alapanyag szállítói kitettség csökkentése érdekében jelen projekt keretén belül a vállalat egy autóipari csőgyár létrehozását tervezi tatai telephelyén, mellyel a belföldi és az európai piacon is jelentős szereplővé léphet elő.

A projekt célja egy olyan új csőgyártó csarnok létrehozása, mellyel a TOM-FERR Zrt. hazánkban egyedüliként autóipari minőségben biztosítaná az autóipari kalibrált csöveket, kiiktatva a külföldi szállítóktól vásárolt termékekből származó problémákat. Mivel a gyártási folyamatokba már a csövek előállítása is beemelésre kerül, a cég jelentősen képes lesz csökkenteni függőségét a külső tényezőktől, rugalmasabb és hatékonyabb termelést létrehozva ezáltal. Ezen célok elérése érdekében a gyártási tevékenységhez szükséges technológiai fejlesztést eredményező, új eszközök beszerzése mellett egy 4200m2-es új üzemcsarnok építése valósul meg.

A Társaság a termelő eszközök beszerzése keretében 2db 5 tonna és 2db 20 tonna teherbírású, kétfőtartós anyagmozgató híddaru, valamint az acélcsövek előállítását végző gyártósorhoz kapcsolódóan szalaghasító gép és letekercselő motolla, valamint automata csomagolórendszer üzembe állítását, továbbá az új üzletágra vonatkozóan ISO 14001:2015 irányítási-vezetési hitelesítési szabványok bevezetését tervezi. Az új gyáregység által előállítandó autóipari kalibrált cső és autóipari feldolgozott cső termékek felvevőpiaca elsősorban a belföldi piacot, valamint a szomszédos országok piacait jelenti, maximum 1000 km-es hatósugáron belül, főként Magyarországtól nyugati irányba.

Az új gyáregység által megvalósítandó kapacitásbővítéssel egyrészt a vállalat saját autóipari feldolgozott cső gyártói üzletága számára biztosítja majd az alapanyagot, másrészt a gyártott termékek közvetlenül értékesítésre kerülnek autóipari kalibrált csőként az autóipar TIER-1 szintű beszállítói számára. A vevőkör nagysága az autóipari feldolgozott csövek esetében a vállalat meglévő vevői köre alapján egzaktan meghatározható, az 5 éves kalkulált gyártási kapacitások 100%-a vevői keretmegállapodásokkal már jelenleg is lefedett. Emellett a vállalkozás piaci részesedésének megerősítése érdekében a gyártási folyamat részévé kívánja tenni az autóipari feldolgozott csövek alapanyagaként szolgáló kalibrációs cső előállítását is.

A GINOP-1.2.7-17 számú pályázati kiíráson 496 817 171 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 1 103 949 824 forint összköltségvetésű fejlesztés 2017. december 31-én indult és várhatóan 2019. november 30-án zárul.

A Széchenyi 2020 program „Kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása” című konstrukciója keretében 338,53 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a TOM-FERR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A Társaság 752,28 millió forint összköltségű projektje során új, autóipari kalibrált cső gyártó üzletágat hoz létre.

A TOM-FERR Zrt. küldetése, hogy az európai autóipari piacon vezető alkatrész beszállítói szerepet töltsön be, ezért elsődleges célja az autóipari üzletág folyamatos kapacitásfejlesztése, termékportfóliójának szélesítése és az alapanyag szállítói kitettség fokozatos csökkentése. Céljai elérése érdekében a vállalat a gyártási folyamatok automatizációjával, IPAR 4.0 megoldások alkalmazásával, valamint egy új autóipari kalibrált cső gyártó üzletág létrehozásával kívánja biztosítani a fejlődést, javítva ezzel versenyképességét és növekedési potenciálját. A vállalat egy komplex beruházást valósít meg két GINOP pályázat ütemezett összekapcsolásával (IPAR 4.0, Gazella). Jelen IPAR 4.0 projekt keretében a technológiai gyártósor főegységét telepítik, míg a GINOP-1.2.7-17 pályázat keretében egy 4000m2-es új üzemcsarnok építése, valamint a gyártási tevékenységhez szükséges technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése valósul meg.

Az IPAR 4.0 fejlesztés során az új autóipari üzletág gyártótevékenységéhez szükséges modern csőmegmunkáló és előállító főegység, valamint egy kapcsolódó darabológép eszközbeszerzésének megvalósítása történik. A tervezett gyártósor a piacon található legmodernebb technológiával rendelkezik, így magas minőségű, nagyteljesítményű integrált üzem hozható létre. A berendezés az "Internet of things" (IOT) és Machine-to-Machine (M2M) megoldásokkal, illetve az új hardverek alkalmazásával az emberi erőforrást minimálisra csökkenti, valamint maximalizálja a kezelők védelmét. A gépsor a következő egységekből tevődik össze: csőmalom, emulziós állomás, hűtőtorony, belső csősorjázó rendszer, hegesztőgenerátor, örvényáram-tesztelő, lemágnesező egység, olajozórendszer, elszívó és szűrő egység. Az előállított kalibrált csövek kör, négyzet vagy téglalap keresztmetszetűek lehetnek, melyeket modern nyomonkövetés fog kísérni.

A projekt keretében beszerzésre kerülő gépek kapcsolódnak a TOM-FERR Zrt. MES gyártástervezési rendszerébe, közreműködnek a készletoptimalizálásban, PLC vezérlésűek, bekötésre kerülnek a korszerű raktármenedzsment rendszerbe, prediktív karbantartásuk ISO rendszer szerint történik majd, és képesek lesznek a megbízók rendszereivel történő kommunikációra.

A GINOP-1.2.8-17 számú pályázati kiíráson 338 527 185 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 752 282 634 forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. január 1-én indult és várhatóan 2019. október 10-én zárul.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 499,64 millió forint állami támogatást nyert el a BÁLINT ANALITIKA Kft. A cég 896,8 millió forint összköltségű projektje során fémek, félfémek izotóparányain alapuló multiparaméteres termőhely azonosítási módszer kifejlesztése történt.

A mezőgazdasági termékek eredetének azonosítása jelenleg a termék csomagolásán feltüntetett „származási hely” megjelöléssel történik, pl. a Kínában termesztett fokhagyma Magyarország területén történő átcsomagolásakor származási helyként Magyarországot tüntetik fel. Ez a gyakorlat Európában általános. A mezőgazdasági termékek nyomon követéséhez nem a „származási” helyet, hanem a termő helyet kellene megjelölni.

A projekt célja a hazai termőhelyek talajában található fémek, félfémek és ritkaföldfémek mennyiségére és az egyes fémes és nem fémes elemek izotóparányaira jellemző sokszínűség kutatása volt. Továbbá egy olyan módszer kidolgozása, amely alkalmas a növényi eredetű termékek termőhelyének objektív azonosítására. A kutatás során az ország számos pontján talaj és növény mintákat gyűjtöttek, melyeket nagy felbontású ICP-MS (induktív csatolású plazma tömegspektrométer) segítségével vizsgáltak. A mérési eredmények alapján egy, a Magyarország termőterületeinek izotóparányait tartalmazó adatbázis jött létre. A biológia tudományából ismert statisztikai módszerek segítségével keresték a termény és termőhely közötti kapcsolatot. A létrejött adatbázis szoftver referenciapontokra jellemző elem- és izotóp összetétel mellett tartalmazza az azonosításhoz szükséges statisztikai függvényeket, ezen felül a frissen beérkező adatok alapján állandóan frissíti magát. A grafikus kezelőfelület pedig lehetővé teszi a termés-termőhely azonosságok, illetve eltérések könnyen értelmezhető megjelenítését, 3d diagramok és egyéb adattömeg ábrázolási technikák segítségével.

A kutatási és fejlesztési projekt eredményeként egy olyan szolgáltatás jött létre, amely segítséget nyújt a hamis eredetű termékek kiszűrésében és objektív alapokra helyezheti az Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölés (OEM), valamint az Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzés (OFJ) rendszereket.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 499 635 822 Ft állami támogatást elnyert, 896 800 000 Ft összköltségvetésű projekt 2017. július 1-én indult és 2019. június 30-án zárult.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 402,22 millió forint állami támogatást nyert el a K.F. Építőipari Kft. A cég 728,06 millió forint összköltségű projektje során az építőipar különböző ágazataiban felhasználható újgenerációs nanobeton kéményrendszerek kifejlesztését valósította meg.

A K.F. Építőipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. 2011-ben kezdte meg tevékenységét villamos ipari szolgáltatások fő tevékenységgel. Az eredményesen végzett épület villamossági munkák később kiegészültek számos építőipari tevékenységgel, és ma már az építőipar a cég fő profilja. A dinamikus fejlődésének köszönhetően a vállalkozás az utóbbi években komplex építőipari beruházásokat is tud teljesíteni.

A cég 24 hónapos projektje során kifejlesztett innovatív alapanyaggal lehetségessé vált a samott kiváltása mellett minőségi, könnyű kémények gyártása, készítése vegyes tüzelésű fűtőberendezések részére is. Az anyag és a különböző típusú termékek gyártásának mechanizálása és automatizálása is a projekt része volt, így modern technológiát, anyagot és termékeket kaptak. A kifejlesztett termékek a piacon eddig elérhetőknél nagyobb hőmérsékletet bírnak, nagyobb a vízállóságuk, és könnyebb a munkavégzés velük.

A projekt eredményeként létrejött kéményrendszerek – speciális beton béléscsővel ellátott kéményrendszer, speciális beton béléscsővel ellátott, hőszigetelt kéményrendszer, speciális betonból készült elemes kéményrendszer, valamint a speciális habarccsal vakolt könnyűbeton elemes kéményrendszer – az építőipar különböző ágazataiban, így családi házak, társasházak gyűjtő kéményei, kondenz és zárt égésterű készülékek, szociális és ipari létesítmények, meglévő kémények utólagos javítása és felújítása során mind felhasználhatóak.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 402 223 210 Ft állami támogatást elnyert, 728 058 110 Ft összköltségvetésű projekt 2017. július 1-én indult és 2019. június 30-án zárult.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című felhívásán 337,01 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Titán’94 Kft. új termelő kapacitások kialakítására. Lőrinciben a cég új csarnokának alapkőletételére 2019.06.19-én került sor, mely fontos mérföldkő a 25 éves magyar tulajdonú, családi vállalkozás életében.

A Titán’94 Kft. alkatrészgyártással, szerszámkészítéssel foglalkozó budapesti vállalkozás, amely számos autóipari cég első, másod- és harmadkörös beszállítója, emellett a tevékenységük részét képezi prémium fém szaniter termékek és elektronikai termékek előállítása is.

Az „Új termelő kapacitások kialakítása a Titán’94 Kft-nél” című projekt keretében 2019. június 19-én került sor az új gyártócsarnok alapkőletételére Lőrinciben a polgármester és a jegyző jelenlétében, az egykori erőműi sportpálya területén, a Titán’94 Kft. székhelyétől fél órányi távolságra.

Az új gyártócsarnok létesítésével újabb technológia válik elérhetővé a szerszámkészítés területén, mely kiegészíti, bővíti a cég tevékenységi körét, munkahelyeket teremt Lőrinciben, és lehetőséget ad a további fejlődésre. Az 1000 négyzetméteres gyártócsarnok, 30 tonnás daruval, belső úthálózattal a 4,5 hektáros fejlesztési területen valósul meg.

A fejlesztési beruházás eredményeként a lőrinci telephelyen nagy teljesítményű CNC-megmunkáló központ és hőkezelő üzem jön létre, lehetőséget biztosítva a szerszámkészítési, karbantartási munkák megvalósítására.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című, GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiírásán 337 013 172 forint európai uniós támogatást elnyert, 674 026 344 forint összköltségvetésű fejlesztés 2019. január 1-én indult.

A világ legkisebb, sejtfelismerésre és pontos sejtszámlálásra alkalmas hematológiai prototípusát fejlesztette ki egy magyar konzorcium. A NORMA Instruments Zrt. által vezetett konzorcium vizsgálati helyen azonnali eredményt adó, sejtfelismerés és pontos sejtszámlálás folyamatát mérő technológiát fejlesztettek, mely elsősorban a sürgősségi és intenzív betegellátás, valamint a mentés, de az állatgyógyászat területén is alkalmazható.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 415,91 millió forint állami támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és az Ecomed-Consulting Kft. A 675,58 millió forint összköltségű projekt során a konzorcium közös projekttevékenység keretein belül kifejlesztette a világ legkisebb retikulocita mérésre alkalmas hematológiai prototípusát.

A rutin diagnosztika egyik fő területén a hematológiában egyre jobban előtérbe kerül a vérben lévő alapvető alakos elemek mellett a vörös vértestek éretlen szakaszának vizsgálata. A véráramban lévő retikulociták számából következtetni lehet a csontvelő funkcionalitására, vitamin vagy nyomelem hiányra, illetve a retikulocitaszám vizsgálata a kezelés ellenőrzésére is szolgál. A Norma és az Ecomed egy kisméretű, kis minta és reagens igényű Point of Care prototípust hozott létre, ami egy háromcsatornás lézeres mérőrendszerrel pár perc alatt képes retikulocita arányt meghatározni a készüléken belül történő RNS festéssel teljes vérből.

Mivel a Point of Care retikulocita mérési technológia kis mintamennyiséggel működik, ez lehetőséget ad a különösebb szaktudást nem igénylő ujjbegyes mintavételre: leegyszerűsíti és meggyorsítja a vizsgálat folyamatát. A technológia kisgyermek és elsősorban az újszülött gyógyászatban nagy előnyt jelent, a kis mintamennyiség és az azonnali eredmény pedig elősegíti a hatékony szűrést. A retikulocita paraméter az állatgyógyászati területen is egyre gyakoribb igény, a korszerű hematológiai automaták tartalmazzák a retikulocita mérés lehetőségét. Kistestű háziállatoknál a viszonylag kevés levehető minta miatt követelmény a piacon a kis mintamennyiségből való mérés képessége.

A K+F projekt eredményeként létrejött prototípus retikulocita mérő készülék kis méretét, alacsony mintaszükségletét és reagensfogyasztását figyelembe véve Point of Care módon a vizsgálat igényének helyén és időpontján történhet meg a mérés, ami perceken belül minőségi mérési eredményt produkál.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 415 913 383 Ft állami támogatást elnyert, 675 588 972 Ft összköltségvetésű projekt 2017. július 1-én indult és 2019. május 31-én zárult.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 252,89 millió forint vissza nem térítendő hazai és európai uniós támogatást nyert el a V-CASTING Öntödei Termelő és Szolgáltató Kft. A vállalkozás 505,77 millió forint összköltségvetésű projektje során új eszközök beszerzésével termelési kapacitását bővítette jászfényszarui telephelyén.

A V-CASTING Öntödei Termelő és Szolgáltató Kft. magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság, melynek fő tevékenységi köre „egyéb nem vas fém öntése”, ezen belül elsősorban az alumínium és Zamak nyomásos öntészete. A fő tevékenységhez kapcsolódóan folyik az öntvények felületi kikészítése és megmunkálása, gyártószerszámok gyártása és karbantartása, továbbá a termékek vevők által kért színekben történő porlakkozása, festése.

A vállalkozás elsődleges célcsoportja az autóipari és az árnyékolástechnika területén, a redőny és árnyékolás technikai termékek gyártásával, forgalmazásával és beépítésével foglalkozó cégek, melyek igényeit állandó raktérkészletből rövid határidővel tudják kielégíteni. A további piaci bővülés csak a gyártási technológia fejlesztésével volt elérhető, amely által a jövőben csökken az időigény, javul a minőség jelentősen olcsóbb előállítási költség mellett, valamint növekszik a termelékenység, és csökken a garanciális javítási feladatok száma.

A fejlesztési beruházás keretében a következő eszközök beszerzése történt: Bühler Evolution 42 és Ecoline S Pro 53 nyomásos öntőgépek, MU 2000 D röntgen a hozzá tartozó képelemző szoftverrel, valamint egy R650X1 CNC függőleges megmunkálóközpont. A projekt során beszerzett termelőgépek segítségével magasabb minőség mellett legalább 15%-os kapacitásbővülés érhető el. A minőségi javulás elsősorban az autóipari, míg a mennyiségi növekedés az árnyékolástechnikai megrendelők igényeit hivatott maradéktalanul kielégíteni.

A GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiíráson 252 886 316 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 505 772 632 forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. május 1-jén indult és 2019. március 28-án zárult.

A Széchenyi 2020 program „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 411,41 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a JAVIPA Kft. A békéscsabai cég a 822,82 millió forint összköltségű projektje során nyomdaipari eszközparkját fejlesztette.

A megnövekedett gyógyszeripari megrendelések, minőségi elvárások miatt szükségessé vált fejlesztés során a csomagolóeszközök, valamint a betegtájékoztatók és használati utasítások gyártásához kapcsolódó kapacitásbővítés történt. A vállalkozás a dobozgyártás bővítéséhez egy Speedmaster ofszet nyomógép beszerzését valósította meg, mert eddig B2 íveket használó nyomógéppel rendelkezett, de igény mutatkozott dupla méretű, B1 formátumú ívekhez alkalmas nyomógép használatára is. Az új géphez szükségessé vált CtP levilágító, egyenes vágógép, valamint kivágó plotter használata is, melyeket szintén a projekt keretében szereztek be.

A raktárlogisztika fejlesztéséhez 3 db ollós emelőt, 1 db hőalagutas zsugorfóliázót és 1 db gyalogkísérő targoncát szereztek be. A projekt keretében a betegtájékoztatók, használati utasítások és címkék gyártásához kapcsolódó kapacitás bővítéséhez 1 db ROTATEK tekercsofszet nyomógép beszerzése történt meg, mely rendkívüli pontossággal, alacsony selejtszámmal gyárt betegtájékoztatókat és címkéket, valamint különlegessége, hogy ofszet technológiával tekercsről-tekercsre vagy tekercsről-ívre vágással is nyomtat. Ennek a nyomógépnek a munkáját segíti a rakatfordító, a hajtogatógép, valamint a 4 db kötegelőgép is. A hatékonyság növelése érdekében bevezették az SQL alapú VECTORY vállalatirányítás/termelés-irányítási rendszert (IPAR 4.0), melynek bevezetése szükségessé tette két szerver, egy adattároló és a vonatkozó szoftverek üzembe helyezését is.

A projekt eredményeként a JAVIPA Kft. újabb, a legmodernebb technológiákat képviselő gépekkel rendelkezik, melyek használata jelentős versenyelőnyhöz juttatja a céget. A technológiák használatának eredményeként a cég árbevétele továbbra is dinamikusan növekedni fog és olyan cégekkel tud hosszú távú megállapodásokat kötni, amelyekkel a kapacitás hiányában nem tudnának kapcsolatot létesíteni.

A GINOP-1.2.1-16 kódszámú pályázati kiíráson 411.410.867 forint értékű támogatást elnyert, 822.821.735 forint összköltségvetésű fejlesztés 2017. augusztus 17-én indult és 2019. február 28-án zárult le.

A SPECIMPEX Kft. a Széchenyi 2020 program keretében 298,75 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A vállalkozás 543,18 millió forint összköltségű projektje során helikopterek és repülőgépek komplex védelmi rendszerének kifejlesztése történik.

A légi járművekre történő beépítésre tervezett új «Mirázs» fedélzeti védelmi rendszer rendeltetése a helikopterek és repülőgépek védelme lesz az infravörös rávezető fejjel ellátott irányított rakétákkal szemben. A «Mirázs» rendszer fő előnye az analóg rendszerekkel szemben az, hogy ez a rendszer képes lesz egy időben két spektrális tartományban – ultraibolya és infravörös – rögzíteni és elemezni a rakéták sugárzását, ami jelentősen megnöveli a felderítés megbízhatóságát. A jelenleg működő, rakétatámadást felderítő rendszerek többségében csak egy tartományt használnak: vagy az ultraibolyát, vagy az infravöröset. A megbízható rakéta indításjelző berendezések hiánya miatt komoly perspektíva rejlik annak kifejlesztésében.

A projekt keretében új műszaki, tudományos eredmény kidolgozásával létrejövő «Mirázs» rendszer feladata, hogy pásztázza a környező területet a légijármű alatt, idejében felderítse a rakétaindítást, jelezze a pilóta számára, hogy milyen irányból indították ezt a rakétát, és bekapcsolja az infracsapdákat kilövő rendszert annak érdekében, hogy a repülőgép vagy helikopter felé repülő rakétát ezekre az infracsapdákra vezesse rá. Ekkor a pilóta légelhárítás elleni – kitérő – manővert hajt végre. A rakéta felderítését követően automatikusan kilőtt infracsapdák az infravörös tartományban sugároznak, azonban az a sugárzás nem zavarásként, hanem „csaliként” működik a repülő rakéta számára, hogy a rávezető feje változtassa meg az elfogás tárgyát, átváltson az infracsapdára, és békén hagyja a repülőgépet, helikoptert.

A repülőeszközök igazán hatékony önvédelme csak a felderítés, észlelés csökkentésével érhető el, s a veszély nemcsak a katonai, hanem a kereskedelmi és utasszállító légijárművekre is ugyanúgy vonatkozik. A fejlesztés eredményeként létrehozandó rendszer számos multi-spektrális tartományban működő adót fog tartalmazni, amely mindegyikében a jelet egy speciális interferenciaszűrőn bontja fel és komplexen dolgozza fel, ennek megfelelően az eredmény is sokkal megbízhatóbb lesz.

A Széchenyi 2020 program keretében megjelent GINOP-2.1.2-8-1-4-16 számú, „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében” című pályázati kiíráson 298,75 millió forint vissza nem térítendő és 149,92 millió forint visszatérítendő támogatást elnyert fejlesztés 2018. május 1-jén indult és várhatóan 2020. április 30-án zárul.

A Széchenyi 2020 program „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben” című konstrukciója keretében 190,96 millió forint vissza nem térítendő hazai és uniós támogatást nyert el a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet. Az egészségügyi intézmény a projektje során új betegazonosító rendszert vezet be.

A GOKI a pályázati projekt keretében egy olyan korszerű, a hatályos adatvédelmi törvényeknek megfelelő betegazonosító rendszer bevezetését tervezi, amely megkönnyíti az Intézet dolgozói számára a betegek azonosítását, különös tekintettel a demens és korlátozott cselekvőképességű, öntudatlan betegek esetében.

A betegazonosítási rendszer biztosítja a betegfelvételkor szükséges adatok beviteléhez a megfelelő infrastruktúrát (karszalag, vagy egyéb azonosításra alkalmas eszköz), illetve az ellátás, vagy egyéb azonosításra kijelölt helyszínen a megfelelő eszközöket (kézi szkenner, leolvasó, egyéb céleszköz).

A betegazonosító rendszer egységes, központi szolgáltatásként biztosítja valamennyi kapcsolódó rendszer (HIS, labor, intézményi gyógyszertár, stb.) számára az azonosított entitás adatait. A bevezetésre kerülő rendszer alkalmas az ellátás során keletkező hely, idő, erőforrás, és egyéb releváns információ keletkezés helyén és idején történő rögzítésére. Ennek gyakorlati haszna, hogy az Intézet részletesen dokumentálni tudja az egyes mérések, eredmények keletkezésének, beavatkozások, tevékenységek elvégzésének körülményeit minőségbiztosítási, vagy egyéb elemzési célból.

A betegazonosító rendszer bevezetése jelentős könnyebbséget jelent az Intézet dolgozói számára, hiszen munkakörülményeik javulnak, egyes tevékenységek leegyszerűsödnek, az IT-fejlesztések révén az adminisztráció egyszerűsödik. A munkakörülmények javulása növeli a munkaerő megtartó-képességet, és az ellátás eredményességének növekedése miatt érzett jobb közérzet szintén egyértelműen pozitív hatást jelent. A betegazonosító rendszer segítségével csökken a szakdolgozók adminisztrációval töltött ideje, így azt a betegellátásra és ápolásra tudják fordítani. A gyors, elektronikus betegazonosításnak kiemelt szerepe lesz az akut, nem eszméletnél lévő betegek azonosításában, ahol állapotuk miatt a betegek nem mindig tudnak válaszolni a feltett kérdésekre. A rendszer bevezetésével csökken a tévedés lehetősége, és jelentős mértékben javul a betegbiztonság.

A VEKOP-6.3.5-17 számú pályázati kiíráson 190 964 205 forint támogatást elnyert, 100%-os támogatási intenzitású fejlesztési projekt 2018. június 1-én indult és várhatóan 2019. november 30-án zárul.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán a SYCONS Kft. 168,81 millió Ft állami támogatást nyert el. A vállalkozás 280 millió forint összköltségű projektje során technológia- és eszközfejlesztés történt földcsuszamlások és felszínmozgások stabilizációja érdekében.

A földcsuszamlások, partfal leszakadások kiváltó oka az esetek egy jelentős részében a megmozdult talajtömegben lévő talajvíz vagy rétegvíz viszonyok, és ennek következtében a belső talajfizikai jellemzők megváltozása.

Sok esetben a már mozgásban lévő talajtömeg nagysága nem teszi lehetővé, hogy a mozgásokat mérnöki szerkezetekkel meg lehessen állítani, vagy egy ilyen beavatkozás csak irreálisan magas költséggel lenne lehetséges.

A Sycons Kft. által alkalmazott eljárás a mozgások legfontosabb kiváltó okát szünteti meg, ami a nyírási felület mögötti még meg nem mozdult talajtömegben a feltorlódó, áramló talajvíztömeg megcsapolását, ellenőrzött formában történő kivezetését jelenti. Ezáltal a nyírási felület mögötti talajvízszint olyan mértékig csökkenthető, hogy a vízvezető rétegekben ne jelentkezzen nyomás alatti talajvíz, a csúsztatóerők kisebbek legyenek, mint a csúszólapon jelentkező súrlódási erő. Ennek a technológiának az alkalmazhatóságát behatárolja a korlátozott beépítési mélység, illetve az érkezési oldal „szükségessége”. Sok esetben a stabilizálandó partfal nagy magasságú (40-60 m) és a víztelenítendő vízadó réteg is ilyen vagy nagyobb mélységben helyezkedik el.

Jelen kutatási és fejlesztési projekt keretében egy olyan berendezés és technológia kifejlesztése történt meg, amely ezeket a korlátozásokat kiküszöböli, azaz alkalmas 25 méternél magasabb partfalaknál 100 métert meghaladó hosszúságú mélyszivárgó drén beépítésére kedvezőtlen fejtési osztályba tartozó – homok, homokliszt, iszap – talajok és kedvezőtlen talajviszonyok esetében is oly módon, hogy a beépítésre csak az „indulási” oldal áll rendelkezésre.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 168 811 457 Ft állami támogatást elnyert, 280 185 765 Ft összköltségvetésű projekt 2018. november 30-án zárult.

A Széchenyi 2020 program „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című konstrukciója keretében 252,89 millió forint vissza nem térítendő hazai és európai uniós támogatást nyert el a V-CASTING Öntödei Termelő és Szolgáltató Kft. A vállalkozás 505,77 millió forint összköltségvetésű projektje során új eszközök beszerzésével termelési kapacitását bővíti jászfényszarui telephelyén.

A V-CASTING Öntödei Termelő és Szolgáltató Kft. magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság, melynek fő tevékenységi köre „egyéb nem vas fém öntése”, ezen belül elsősorban az alumínium- és Zamak nyomásos öntészete. A fő tevékenységhez kapcsolódóan folyik az öntvények felületi kikészítése és megmunkálása, gyártószerszámok gyártása és karbantartása, továbbá a termékek vevők által kért színekben történő porlakkozása, festése.

A vállalkozás elsődleges célcsoportja az autóipari és az árnyékolástechnika területén, a redőny és árnyékolás technikai termékek gyártásával, forgalmazásával és beépítésével foglalkozó cégek, mely cégek igényeit állandó raktérkészletből rövid határidővel tudják kielégíteni. A további piaci bővülés csak a gyártási technológia fejlesztésével érhető el, amely által csökken az időigény, javul a minőség, továbbá jelentősen olcsóbb előállítási költség érhető el. Az új technológiával növelhető a termelékenység, csökkenthetők a garanciális javítási feladatok.

A fejlesztési beruházás keretében a következő eszközök beszerzése történik: Bühler Evolution 42 és Ecoline S Pro 53 nyomásos öntőgépek, MU 2000 D röntgen a hozzá tartozó képelemző szoftverrel, valamint egy R650X1 CNC függőleges megmunkálóközpont. A projekt során beszerzésre kerülő termelőgépek segítségével magasabb minőség mellett legalább 15%-os kapacitásbővülés érhető el. A minőségi javulás elsősorban az autóipari, míg a mennyiségi növekedés az árnyékolástechnikai megrendelők igényeit hivatott maradéktalanul kielégíteni.

A GINOP-1.2.1-16 számú pályázati kiíráson 252 886 316 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást elnyert, 505 772 632 forint összköltségvetésű fejlesztés 2018. május 1-jén indult és várhatóan 2019. április 22-én zárul.