Öt magyarországi beruházás is szerepel a legkárosabbnak titulált EU-projektek között, amelynek listáját minden évben összeállítja két civil szervezet. Az intézmények szerint idén összesen 16 milliárd eurót „pazarolt el az Európai Unió halott projektekre”.
Csehországban 12, Magyarországon és Lengyelországban 5-5, Bulgáriában és Szlovákiában 4-4, Észtországban 2, Macedóniában pedig egy uniós beruházást ítélt károsnak a CEE Bankwatch és a Föld Barátai Európa a héten közzétett jelentésében.
A két szervezet minden évben összeállítja azoknak a közép-európai fejlesztési projekteknek a listáját, amelyek szerintük a legtöbb kárt okozzák a környezetnek. A lista fő üzenete: az Európai Unió a kohéziós alap pénzeivel maga is hozzájárul a környezet pusztításához.
Az összeállításban szereplő öt magyar projekt a szervezet szerint összesen 4,1 milliárd eurós befektetés igényel. Ezek közül a legnagyobb a budapesti négyes metró, amelynek megépítéséhez 170 millió euróval járul hozzá az Európai Unió, igaz, az eredetileg tervezett támogatási összeg jelentős csökkentése után. A jelentésben a szakértők azt írják, hogy a 12,7 kilométer hosszú, 16 állomásos metróvonal „a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája”, elsősorban a túlméretezett infrastrukturális tervezés és a hibás közbeszerzési eljárások miatt.
Megjegyzik, hogy komoly pénzügyi problémákat okozott a projekt Budapestnek, a tőle követelt hozzájárulás miatt, holott a készítők szerint sürgetőbb lett volna költeni a felszíni tömegközlekedési fejlesztésekre. A szervezetek úgy látják, hogy csak a manipulált adatok miatt tűnhetett gazdaságilag működőképesnek az eredeti projekt, az első megtérülési számítások ugyanis nem voltak reálisak – írja a tanulmány.
A káros projektek listáján szerepel a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése. A zöldszervezetek véleménye szerint az ezzel kapcsolatos munkálatok (gátépítés, folyószabályozás, mederkotrás, holtágak levágása) felbecsülhetetlen károkat okoznak majd a növény- és állatvilágban, az ivóvíz-ellátásban, és rombolhatják „az utolsó, folyót is magában foglaló NATURA 2000 területek összképét”. A munkálatok összesen 330 millió euróba kerülnek, az EU már jóváhagyta az ezzel kapcsolatos finanszírozási tervet, a kifizetés azonban még nem történt meg.
A tervezési szakaszban van még a salgótarjáni biomassza-erőmű, a csongrádi vízlépcső, és egy Duna-Tisza csatorna építése is, ezek összesen 2,5 milliárd eurós befektetésből valósulhatnak meg – áll a két szervezet által készített tanulmányban.
bővebben